Setälä

Emil Nesztor, jeles finn nyelvész, szül. 1864. Tavastehusban elvégezvén a középiskolát, 1882. ment a helsingforsi egyetemre s ott leginkább finn nyelvvel és irodalommal, továbbá szanszkrittal s összehasonlító nyelvészettel foglalkozott. 1887. a finn-ugor nyelvészet egyetemi magántanára lett. 1888-89. Svédországban, Dániában, Németországban és Magyarországon tartózkodott tudományos célból, s magyarul is megtanult. 1889. a finn-ugor társaság első titkára, 1890. a Kotikielen Seura (finn anyanyelvi társaság) elnöke lett, 1892-ben pedig a finn nyelv és irodalom egyetemi rendes tanára s a magyar tudományos akadémia külső tagja, s mint ilyen Budapesten 1896 nov. 5-én felolvasát tartott a dentális hangokról, melyek a finn-ugor nyelvben megvoltak. Irodalmi működése igen jelentékeny. Már 16 éveskorában kiadott egy kis finn mondattant, s azóta szakadatlan sorban következtek tudományos dolgozatai. Fontosabbak a következők: Mondattani tanulmány a satakuntai népnyelvről (Helsingfors 1883); Zur Geschichte der Tempus- und Modusstammbildung in den finnischugrischen Sprachen (u. o. 1886); Yhteissuomalainen Äännehistoria (közfinn hangtörténet 1-2. füzet, u. o. 1891, a 3-ik sajtó alatt). Magyar fordításban is megjelent egy népszerü tanulmánya a jelenlegi nyelvtudomány alapelveiről (Budapesti Szemle 1894). Csak magyarul jelent meg tőle: A liv nép és nyelve (Nyelvtudományi Közlemények, 21. köt., 1889); Liv nyelvmutatvány (u. o.); Egy történetelőtti magyar hangviszony (u. o., 26. kötet, 1896 és Magyar Nyelvőr 1897); azonkivül még ismertetések a Nyelvtudományi Közleményekben.

Forrás: Pallas Nagylexikon