Sevilla

(ejtsd: szevillya), 1. spanyol tartomány Badajoz, Córdoba, Malaga, Cadiz és Huelva közt, 14 063 km² ter., (1887) 544 815, egy km²-re 38,7 lak. Középső része széles lapály, amely a Guadalquivir völgye; É-i részén a Sierra de Estepa, de Yeguas, de Algodonales és ennek folytatása a Sierra Terril, végül a Sierra de Gibalbin ágai terülnek el. A Guadalquivir gyüjti össze medrébe S. összes vizeit: a Genilt, Viart, Huelvát, Guadiamart, Blancót, Madrevieját, Saladót stb. Az éghajlat forró és száraz. Bár vannak egyes kopár területek, de a tartomány egészben bőven terem búzát, zabot, bort, déli gyümölcsöket és különösen sok olajbogyót. Az állattenyésztés némely ága virágzó. Az ipar jelentéktelen, különösen vászonszövéssel és porcellángyártással (Cartuja de Triana) foglalkozik. A hegyek ólomércet, rezet, vasat, szenet, cinket és sót tartalmaznak. A tartomány 11 járásra oszlik. V. ö. Candau y Pizarro, Prehistoria de la provincia de S. (S. 1894).

2. S., az ugyanily nevü tartomány fővárosa, érseki székhely, a zavaros Guadalquivir bal partján, 85 km.-nyire ennek torkolatától, ahol a tenger áradása a vizet 1,7-2 m.-nyire emeli, termékeny vidéken, vasutak mellett, a Guadalquivir jobb partján fekvő Trianna nevü külvárosát is beleszámítva (1887) 143 182 lak., állami dohánygyárral, amely több ezer munkást foglalkoztat, ágyuöntővel, pirotechnikai műhellyel, vasöntéssel, gépgyárral és Trianában finom porcellángyártással. Kereskedelme egykoron a mainál sokkal jelentékenyebb volt. 1501-1720. S.-é volt az Atlanti-oceánon túl fekvő országokkal való kereskedelem kizárólagossága; ide hozták az amerikai árukat és kincseket. Idővel azonban a folyó medre kezdett elhomokosodni és ezzel kapcsolatban Cadiz tengeri forgalma emelkedett és S.-é csökkent. 1890. érkezett 1272 hajó 354 288 t. tartalommal és eltávozott 1282 hajó 363 413 t. tartalommal. A bevitel fő cikkei voltak: kémiai iparcikkek, fa-, gyapju-, pamut-, vászonáruk, gépek, petroleum és olajok, szén, vas- és acéláruk, szesz, cukor, összesen 120 903 tonna súllyal, 28,7 millió frank értékben. A kivitel fő cikkei voltak (1890) kéneső, ólom és ólomércek, rézércek, narancsok, bor, olajbogyó és olivaolaj, parafa stb., összesen 75 145 tonna súllyal, 21,6 millió frank értékben. S.-nak összesen 7 külvárosa, 47 köztere, mintegy 650 utcája, 74 temploma és 26 km. kerülete van. Régi körfalai nagyobbára eltüntek és kapui közül is csak egy maradt meg. A Plaza nueva a maga narancs- és pálmaültetvényeivel, szökőkútjaival, modern vendéglőivel és kávéházaival különösen nyári estéken nagy látogatottságnak örvend. Noha szűk és kanyargós utcái vannak, mór építő művészetre emlékeztető házaival, műemlékeivel, gyönyörü kerjeivel egyike Spanyolország legérdekesebb városainak. Kiválóbb épületei: a gót székesegyház, amelyet 1401-1519. egy mór mecset helyén építettek, 136 m. hosszu, 41-55,5 méter magas 5 hajóval, 37 oldalkápolnával, 95 festett ablakkal, orgonával, amelynek 5000 sípja van, 83 oltárral, a többi közt a Danchart és Bernardo Ortega által készített főoltárral, számos festménnyel (szt. Antal Murillótól); benne van a jelentékeny egyházi kincseket tartalmazó Capilla mayor és Sala capitular, továbbá a Capilla de los Reyes, amelyben III. Ferdinándnak és fiának X. Alfonznak, továbbá feleségeiknek síremlékei láthatók. A székesegyház mellett áll a Giralda nevü szép, 85 m. magas torony, S. egyik csodája, továbbá az érseki palota. A templom téren látható a gyönyörü Lonja (börze) Juan de Herrerától (1598), a nagy értékü amerikai okiratgyüjteménnyel, továbbá a nagyszerü Alcazar nevü királyi palota, amelyet 1354-64. Kasztiliai Péter építettetett, megtartván az ugyanazon helyen épült mór építményből az 52 márványoszloppal körülfogott Patio de las Doncellast (Leányudvart) és a kupolás kihallgató termet; a hozzá tartozó terjedelmes kerteket V. Károly alapította. A Plaza de Torosón áll a 11 000 néző befogadására alkalmas aréna. A XVI. sz.-beli renaissance építő művészetnek egész Spanyolországban a legkiválóbb remeke a Palacio del Ayuntiamento (városháza). A Guadalquivir partján van a Torre del Oro, az aranytorony, ahol az Amerika kincseivel megrakott hajók szoktak kikötni. Egyéb kiválóbb épületek még a városi muzeum, amelyben Murillótól (24), Zurbarantól (19), Herrerától (12), Juan de Castillótól (7) és másoktól vannak gyönyörü képek; a Kolumbus-féle könyvtár (34 000 kötet, 1600 kézirat), amelynek alapját Colon Ferdinánd vetette meg 20 000 kötet könyvvel és 100 000 maravedivel; a pénzverő; a Murillótól alapított és tőle mesterművekkel díszített Caridad-kórház; az 1502-ben alapított és Herrera által épített jezsuita-kollégiumban elhelyezett egyetem filozofiai, jogi és természettudományi fakultással, körülbelül 1400 hallgatóval, 62 000 kötetből álló könyvtárral és 796 kézirattal; a San-Francisco-szinház operai előadásokra; Murillo szülőháza és a muzeum előtti ércszobra; a Medinaceli-palota; az arab időkből fenmaradt városi kapu (Puerta de Perdon). A római vizvezeték (Canos de Carmona), 410 boltívvel, amely a várost vizzel látja el, egy részében Julius Caesartól származik. A Torre del Orótól DK. felé a Paseo de Cristina vezet el a Montpensier hercegek tulajdonát tevő Palacio de San Telmóhoz (1682-ből), amelynek nagyszerü mór homlokzata és pálmákban, narancsfákban és ritka növényekben gazdag parkja van. Ehhez csatlakoznak a Las Delicias nevü pompás sétahelyek.

Történelem. S., az ókori Hispalis, a monda szerint Heraklesnek köszöni alapítását; a rómaiak idejében már tekintélyes hely volt; Julius Caesar korában Julia Romula néven római gyarmattá lett. A vandalok és nyugati górok uralma alatt D-i Spanyolországnak fővárosául tekintették. 590. és 619. itt zsinatokat tartottak. 712. az arabok hatalmába került, akik Isbilijahnak hivták és Spanyolország legvirágzóbb városává tették 400 000 lak. 844. a normannok fölhajózták a Guadalquiviren, a város falai alatt II. Abd-er-Rhaman hadati tönkre tették és a várost kegyetlenül elpusztították. 1026-tól kezdve a Beni-Abadról elnevezett mór királyságnak volt fővárosa. 1091. az Almoravidák, 1147. az Almohadok kerítették hatalmukba. 1248 nov. 22-én, 18 havi ostrom után III. Ferdinánd foglalta el; ekkor mintegy 300 000 ember vándorolt ki belőle; azóta a keresztények birtokában maradt. Még a XVII. sz.-ban is lakóinak száma 130 000-re rúgott, akik selyemszövéssel és egyéb iparágak űzésével foglalkoztak. 1501-1726. az Amerikával való kereskedésnek volt kizárólagos birtokában. Amidőn a kereskedelmet D-i Spanyolországban mindinkább Cadiz ragadta magához, S.-nak ipara is hanyatlásnak indult. 1808. itt alakult meg a franciák ellen a középponti junta. 1823. a cortes menekült Madridból S.-ba. 1843. jul. 20-25. Espartero bombáztatta.

Forrás: Pallas Nagylexikon