Seydlitz

Frigyes Vilmos, porosz lovastábornok, szül. Kalkarban (Kleve mellett) 1721 febr. 3., megh. Minkovszkiban (Namslau mellett) 1773 nov. 7-én. 1739. egy dragonyosezredbe lépett s részt vett az első sziléziai háboruban. 1742 tavaszán Ratibor mellett vitéz védekezés után fogságba került s Győrbe szállíttatott; de már négy hét mulva kiváltatván, ismét ezredében találjuk és miután II. Frigyes huszárszázadossá nevezte ki, részt vett a második sziléziai háboruban. Hohenfriedeberg mellett saját kezével ejté foglyul Schlichting szász tábornokot s erre őrnaggyá léptették elő. 1752. alezredes, 1755. ezredes lett. Legfőbb dicsőségét mint lovasvezér a hétéves háboruban aratta. A Rossbach melletti ütközet előestéjén az összes lovasság vezérévé neveztetett ki, mire fényes lovastámadásával ezt az ütközetet is eldöntötte. Nemsokára altábornaggyá s a Rochow-ezred tulajdonosává lett. 1760. részt vett Berlin megvédésében az oroszok ellen. A hubertusburgi béke megkötése után lovastábornokká lépett elő s az összes sziléziai lovasezredek főfelügyelőjévé neveztetett ki. II. Frigye 1784. Berlinben a Vilmos-téren S.-nek emléket állíttatott. V. ö. Varnhagen von Ense, Biographische Denkmale (2 köt.) és Köhler, S. in seiner Bedeutung für die Reiterei (Berlin 1874).

Forrás: Pallas Nagylexikon