Shelley
(ejtsd: sellí) Percy Bysshe, angol költő, szül.
Fieldplaceben (Sussex) 1792 aug. 4., megh. 1822 jul. 8. S. Timothy baronet
legidősebb fia; 16 éves korában ateisztikus nézetei miatt el kellett hagynia az
etoni iskolát s az oxfordi egyetemre ment. Innen azonban The necessity of
atheism c. értekezése miatt szintén relegálták. Apjával is meghasonlott, amikor
19 éves korában családja akarata ellenére megnősült. Házassága rosszul ütött
ki, a felek (1814) önként szétmentek. Már 1810. megirta Queen Mab c. szép
költeményét, amelyben nyiltan ateisztikus nézeteket vallott és amelyet későbben
engedelme nélkül kinyomtattak. Svájcból visszatérve, Marlowban Windsor mellett
telepedett le, ahol Alastor, or the spirit of solitude (1816) c. fenséges
költeményét irta meg. 1816. Godwin iró leányát vette feleségül, 1819. Marlowban
megirta The revolt of the Islam c. költeményét. 1818., miután miniszteri
itélettel eltiltották gyermekei nevelésétől, családjával együtt Olaszországba
ment, ahol épp ugy mint Svájcban, Byronnal találkozott. Rómában irta Prometheus
unbound drámáját, majd The Cenci (1819) címü szomorujátékát. Hellas, Adonais,
Rosalind and Helen c. költeményei, továbbá Calderon-fordításai és Goethe
Faustjának átültetése a következő években jelentek meg. S. egy csónakozás
alkalmával a tengerbe fult, sőt valószinü, hogy belefulasztották. A római
protestáns temetőben temették el. Összes művei számos kiadást értek, a
legtökéletesebb a Shepherdé: Poetical works (3 köt.), Prose Works (2 köt.,
1888). A legújabbak Dowdentól (2 köt., London 1790, életrajzzal), Formantól (5
köt., u. o. 1893) és Woodberrytől (4 köt., Boston 1893). Magyarul is megjelent
több költeménye.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|