Sheridan

(ejtsd: serriden), 1. Fülöp Henrik, É.-amerikai tábornok, szül. Somersetben (Ohio) 1831 márc. 6., megh. Nonquittben (Massachusetts) 1888 aug. 5. Katonai nevelését West Pointben nyerte, mire 1853. hadnagy lett. 1863. mint az önkéntesek vezére Chattanooga és Chicamauga mellett tünt ki, mire 1864. a Potomac-hadtest lovasságának. azután a Shenandoah-seregnek fővezére, novemberben pedig a rendes hadsereg soraiban altábornok lett. E minőségben megverte Early tábornokot Opequan (szept. 19.) és Fisher"s Hill mellett (szept. 12.) megtörte az ellenséges Shenandoah-hadsereget Cedar Creek környékén (okt. 19.) s újabb győzelmet aratott Early fölött Fishersville mellett 1865 febr. 2. Márc. 26. Grant seregével egyesült Petersburg előtt s a Five-Fort rohammal való bevételével (ápr. 1.) lényegesen hozzájárult a város elfoglalásához. Azután visszaszorította Leet az Appomatox folyón túli vidékre, minek folytán Leenek Grant előtt kapitulálnia kellett. A háboru után a Golf départementnak, azután pedig Texas és Louisianának kormányzója lett. Johnson elnök Misszuri államban helyezte őt át. 1883. az unióseregek fővezére lett. V. ö. Personal memoirs of general P. H. S. (New-York 1888).

2. S. Rikárd Brinsely, angol vígjátékiró és államférfiu, szül. Dublinban 1751 okt. 30., megh. 1816 jul. 17. Jogot tanult, de a Drurylane-szinház egy szinésznőjével, Linley kisasszonnyal kötött házassága után a szinműirásra adta magát. Első vígjátéka: The rivals (1775) volt, ezt követték: St.-Patrick"s day c. bohózata (1776), The duenna (1776) c. komikus operája, a Trip to Scarborough (1777) c. vígjátéka és The school of scandals c. legjobb vígjátéka (magyarra fordította Tóth Lőrinc, Buda 1839), majd The campe címü drámája és The critic c. közjátéka. Kotzebue Die Spanier in Peru c. darabját is átdolgozta Pizarro cím alatt. S. nemcsak a vígjátékirás terén aratott babérokat, 1786. a parlamentnek is tagja és helyettes államtitkár lett. Pitt alatt az ellenzékhez csatlakozott. 1806. tengerészetügyi kincstárnok és később Cornwallis hercegség fő adószedője lett. Az ivásra való hajlandóságát 1792 óta családi perpatvarai és élesztették, ez évben ugyanis első neje halála után Ogle kiszasszonyt vett nőül. Drámai munkáit Moore Tamás (London 1821, Lipcse 1833), Browne P. (1873, 2 köt., 1884) és Tauchnitz (Lipcse 1868) adták ki. Fényes parlamenti beszédeit Londonban 1816. (5 köt., és 1842. 3 köt.) adták ki. Összes művei Stainforth F. kiadásában is megjelentek (u. o. 1874).

Forrás: Pallas Nagylexikon