Shetland-szigetek

Skócia É-i végében fekvő, külön grófságot alkotó szigetcsoport az É. sz. 59° 51" 25"" és 60° 51" 35"" között, 1832 km² területtel, (1891) 28 711 lak. Összesen mintegy 100 szigetből áll, amelyek közül a legnagyobb Mainland (84 km. hosszu), tőle É-ra van Yell (27 km.), Unst (23 km.), Fetlar (10¹/₂ km.). Ny-ra vannak a kisebb Halvera, West- és East-Burra, Trondra, Hildasa, Vaila, Papa-Stour és Muckle-Rooe, távolabb pedig Foul; K-re vannak Mousa, Bressa, Whalsey és a kis Out-Skerries-csoport. A szigetek nagyobbára emelkedettek. A legnagyobb magaslat Rona vagyis Roenness-Hill (450 m.) mainland É-i részén. Partjaik igen szakadozottak; valóságos kis fjordok nyulnak beléjük; amelyeket itt Voesnek hivják; ezek a jégkorszakban keletkeztek. Az éghajlat nagyon egyenletes; az átlagos hőmérséklet 7,2 °; a leghidegebb hónapé 3,9 °, a legmelegebbé 11,6 °; a köd gyakori. A föld szegény és terméketlen; a gabonaföldek 4210 ha.-t foglalnak el; a 19 400 ha. legelő. Fő termék a zab, a burgonya és kevés rozs. A lovak száma 5600, a szarvasmarháké 22 370, a juhoké 84 727 és a sertéseké 3497. Az egyedüli iparág a gyapjuharisnya-, kesztyü- és sálkészítés, amely cikkekből a S.-nek exportjuk is van. Legfontosabb foglalkozási ág azonban a halászat. A szigetek közül csak 30-et lalknak; a lakosok közt a norvég szokásoknak maradványai még maig is megvannak. A főváros Lerwick Bressa szigettel szemben Mainland K-i partján; a régi főváros volt Scalloway, amattól 9 km.-nyire. S. őslakói a piktek voltak; ezek építészeti maradványai közül a legérdekesebb a Mousa-torony. A VI. sz. vége felé a keresztény hittérítők már bejárták a szigeteket. 872. a normannok foglalják el őket; az első normann fejedelmük Moeri volt, akinek családja 1231. halt ki. 1471. a szigeteket a skótok foglalták el.

Forrás: Pallas Nagylexikon