Sidney
(ejtsd: sziddni), 1. Algernon, angol politikus, Leicester
Róbert gróf második fia, szül. Londonban 1622., lefejezték u. o. 1683 dec. 7. A
nagy angol forradalom kitörésekor a parlament hadseregében Fairfax alatt több
ütközetben kitüntette magát. Cromwell protektorsága alatt nem vett részt a
közügyekben, de halála után 1659. tagja lett a köztársasági államtanácsnak. A
Stuartok visszatérése után száműzték s csak 1677. tért vissza, 1678.
képviselővé választatván, a whig párthoz csatlakozott s midőn a ryehouseplot
összeesküvés felfedeztetett, a párt többi vezérfiaival együtt a vádlottak
padjára került (1683). Jeffreys keresztül vitte elitéltetését egy kézirat
alapján, melyben S. köztársasági elveinek kifejezést adott s 1683 dec. 7. az
angol szabadelvü párt e kiváló férfia csakugyan kivégeztetett. A dicsőséges
forradalom után III. Vilmos király megsemmisítette a halálos itéletet s S.
polgári becsületét helyre állította. V. ö. Meadley, Memoirs of Algernon S. (u.
o. 1813); Ewald, Life and times of Alg. S. (u. o. 1872, 2 köt.); Blackburne, A.
S. (u. o. 1885).
2. S. Fülöp, angol iró, szül. Penshurstban (Kent) 1554 nov.
9., megh. Arnheimban 1586 okt. 19-én. 1575 óta Erzsébet királyné udvarán élt.
1582. Erzsébet visszahivta és Vlissingen kormányzójává tette. 1586.
meghódította Axelt, kitüntette magát Gravelingennél, de a Zütphennél kapott
sebébe belahalt. Művei: Astrophel and Stella, Apology for poetry (1595, új
kiad. 1868; mindkettőt kiadta Flügel, Halle 1889); Miscellaneous works (kiadta
Gray, Oxford 1829); Levélváltás Hubert Laugnettel (kiadta Pears, London 1845);
Complete poems (kiadta Grosart, u. o. 1877, 3 köt.). Halála után jelent meg
Arcadia c. regénye.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|