Sierra Leona

angol gyarmat Ny.-Afrikában a Nagy-Scarcies torkolatától É-ra fekvő Kirato és a Mannah folyó torkolata közt; francia birtokok és Liberia köztársaság fogják körül. Az ÉNy-i határ a Nagy-Scarcies mentén húzódik Valliáig, innen az É-i határ egészen az É. sz. 10°-a közelében Kalieriig vonul, végre a K-i határ a Niger mellékvizeinek vizválasztóját követi Tembikundán át az É. sz. 7° 40"-ig. Területe 71 820 km². A partok hossza, leszámítva a tagozottságát, 350 km.; előttük a Los-csoport, a Banana-szigetek, Yellaboy és Serboro-szigetek terülnek el; legnagyobb kinyuló félsziget a Yawryi-öböltől É-ra fekvő S. (740 km²), amely a nagy esők után valóságos szigetté lesz. A keskeny parti lapályról a Futa-Dsalon nevü hegyes vidék DNy-i lejtője vezet a belső felföldre. Az esős évszak április elejétől november végéig tart. A talaj nagyobbára mindenütt termékeny; D-en különösen olajpálmák, É-on akácok és a rizs a fő termék. Kákaó, kávé csupán az európai telepek körül található. A lakosok száma körülbelül 200 000, a partvidéken (1891) 74 835, akik közt 224 fehérbőrü; 40 790 protestáns, 7396 mohammedánus, 571 katolikus, a többi pogány. A számosabb néger törzsek közül legtöbben vannak a timnék, mandingok és mendik. Ügyes aranyműveseket a benszülöttek közt is találni. S. külön kormányzó alatt áll; fővárosa és katonai középpontja Freetown. A gyarmat bevétele 1893-ban 92 769, kiadásai 84 691, államadóssága 50 000 font sterling. A külkereskedelmi forgalom és pedig kivitel értéke 398 664, a bevitelé 417 466 font. A kivitel főbb cikkei: olajpálmamag (147 676 font), kaucsuk (51 630) és koladió (40 106); a bevitelé: pamutáruk (130 535), szesz (24 237) és dohány (30 356). A belső forgalom kiváló helye: Port-Loko az ugyanily nevü folyó mellett. S.-t 1467. Pedro de Cintra portugál hajós fedezte föl. 1787. S. fészigetet a benszülött fejedelmektől egy angol társaság vette meg, hogy a Ny.-afrikai partokon a rabszolgakereskedést lassan megszüntesse és őket, különösen É.-amerikai felszabadított rabszolgákkal, benépesítse. 1794. ezt az angol gyarmatot egy francia flotta feldúlta, de csakhamar újra felvirágzott. 1807. átvette az igazgatását az angol kormány és 1809. megvetett Kingstown alapját. Franciaország birtokai felé a határt az 1882, 1889, 1892 és végleg az 1895-iki szerződés szabályozta. 1866-től 1874-ig S. Gambiával, az Aranyparttal és Lagosszal együtt a Ny.-afrikai Settlmentsnek volt része, 1874. azonban külön választatott.

Forrás: Pallas Nagylexikon