Sieyes

(ejtsd: szjejész) Emánuel József, francia államférfiu, szül. Fréjusban 1748 máj. 3., megh. Párisban 1836 jun. 20. Egyházi pályára készült s teologiai tanulmányait Párisban, a St.-Sulpice szemináriumban végezte. A francia forradalmat megelőző hatalmas szellemi mozgalom őt is megragadta s a forradalom küszöbén két röpirattal lépett fel: Essai sur les privileges és Qu"est-ce que le tiers-état? Ez utóbbi, melyben a nemesség és papsággal szemben a nemzet nagy tömegének, a harmadik rendnek, természetes jogait előtérbe állította, oly roppant hatást szült, hogy Páris város polgárai, noha esküvel kötelezték magukat arra, hogy sem papot, sem nemest nem választanak, mégis megválasztották a nemzetgyülésbe. Ő fogalmazta a harmadik rend képviselőinek 1789. jun. 20-iki hires esküjét, mely szerint addig szét nem oszolnak, ming Franciaország alkotmányt nem kap. Ugyanekkor irt a Reconnaissance et exposition des droits de l"homme et du citoyen (1789 jul.) címü röpiratát, melyben az emberjogok később kiadott nyilatkozatának eszméi vannak letéve. A rémuralom alatt csodás módon kikerülte a hatalmasak figyelmét és saját szavaival élve, beérte azzal, hogy «élt». Robespierre bukása után ismét előtérbe lépett, tagja lett a jólét-bizottságnak s részt vett a baseli béketárgyalásokban, de a direktoriális alkotmány készítésében nem volt része, s a felajánlott direktori állást is visszautasította. Ekkor követett el Poulle apát S. ellen merényletet, melynek következtében S. kezén és mellén könnyü sérüléseket szenvedett. 1798. mint meghatalmazott miniszter Berlinbe utazott s e kiküldetésben diplomáciai tehetségének fényes jeleit adta. Visszatérése után belépett a direktoriumba s az Egyiptomból visszaérkezett Bonaparte tábornokkal egyetértve, elkészítette a brumaire 18-iki államcsíny tervét. A császárság felállítása után Napoleon gróffá nevezte ki és a gazdag crosnei uradalommal adományozta meg. A Bourbonok visszatérése után száműzetvén, Brüsszelben telepedett le, honnan csak 1830. a Bourbonok bukása után tért vissza, amikor a francia akadémia tagjává választotta meg. V. ö. Ölsner, Notice sur la vie de S. (Páris 1795); Mignet, Notice historique sur la vie et les travaux de S. (u. o. 1836); Beauverger, Tableau historique des progres de lap philosophie politique, suivi d"une étude sur S. (u. o. 1858).

Forrás: Pallas Nagylexikon