Sikkasztás

annak cselekménye, aki birtokában v. birlalatában levő idegen ingó dolgot jogtalanul eltulajdonít. A lopástól abban különbözik, hogy a lopás elvétel másnak birtokából; a S. pedig a birtokában levő dolognak megtartása. A törvény kifejezett rendelkezése szerint az elzálogítás az eltulajdonítással egyenértékü. Az eltulajdonítás pedig be van végezve, mihelyt a birtosok v. birlaló a dolgo elidegeníti, elhasználja, a visszakövetelésre jogosított előtt eltagadja vagy azzal bármi más módon mint sajátjával rendelkezik. Feltétele a S.-nak, hogy a dolog oly módon jutott legyen a sikkasztó birtokába, mely már magában bűncselekményt nem alkot. A lopott, az elrabolt, a kicsalt v. kizsarolt dolognak eltulajdonítása nem S., mert már a birtokszerzés más bűncselekményt állapít meg. A S. vétség, ha az elsikkasztott vagyon értéke nem tesz többet 100 frtnál; ellenkező esetben a S. bűntett, s a dolog értékére való tekintet nélkül akkor is bűntett, ha azt oly egyén követt el, aki rablás, zsarolás, lopás, S. v. orgazdaság miatt már kéz ízben büntetve volt, feltéve, hogy az utolsó büntetés kiállásától tiz év még el nem telt. Családtagok, bizonyos közelebbi rokonok, házastársak között, szolgálati viszonyban elkövetett S.-ok, valamint bizonyos más esetekben is, csak a sértett fél indítványára, más esetekben hivatalból üldözendők. A S. büntetése vétség esetében 1 évig terjedhető fogház; bűntett esetében 5 évig terjedhető bűntett. Külön és súlyosabb tekintet alá esik a közhivatalnokoktól a kezelésére bizott értékeken elkövetett S. mint hivatali S. (l. Hivatali bűntettek és vétségek). Törvényünk, nem egészen helyesen, a biróságtól lefoglalt vagy zár alá vett dolgoknak a tulajdonos részéről elidegenítését is S.-nak tekinti s a S.-ra megállapított büntetéssel sujtja (359. §). A S.-sal mint mellékbüntetés a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, a 359. §. esetében csak a hivatalvesztés mondandó ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon