1. nagyközség Baranya vármegye S.-i járásában, (1891) 4956
magyar és német lak., a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal és
adóhivattal, királyi közjegyzőséggel, pénzügyőrbiztosi állomással, polgári
fiuiskolával, iparostanonciskolával, takarékpénztárral, takarék- és
hitelegylettel, selyemtenyésztési főfelügyelőséggel, ipartestülettel és
gőzmalommal, ferencrendi kolostorral. Csinos község, szép gót stilü
városházzal, ásványgőzfüdővel és jó bortermeléssel. Itt jelennek meg a Siklós
és Vidéke (IX. évf.) és a Siklósi Hirlap (III. évf.) c. hetilapok. Apátsága a
szt. háromság tiszteletére a benedekrendieké volt; 1183. Péter spalatói érsek a
kegyura. Viszont 1282. az idevaló Fábián apát követelte a kegyuraságot Bajcs
fölött, hol Miklós comes, Gyula fia, a mindszentek tiszteletére egyházat
építtetett, mire Jób pécsi püspök nem is szentelte fel az egyházat. Sokat
pörösködött a XIII. sz. végén Balázs apát is Kemény mester ispánjával,
Koppánnyal, Óvári Konráddal stb. Ez időkben Miklós, majd fia, Gyula comes volt
az apátság kegyura. Gyula fia, Péter mester 1303. a kolostort elvette a
fegyelmetlen bencésektől s a cisztercitáknak igérte oda, a bencések azonban
mégis helyükön maradtak. A kolostort Soklós v. S. vára védelmezte, melynek
1352-ből van okleveles nyoma. Birtokosai eleinte a Soklósiak; utóbb
hűtetlenségbe esvén, 1387. a Pásztóyak és Habakasok, 1395 táján pedig a Garayak
kapták sz adományos Zsigmond király 1401. itt töltötte fogságát. 1482. a
Garayak magvaszakadtával Korvin Jánosé, 1494-ben zálog címén Both Andrásé lett,
1543. a törökök elfoglalván, apátsága megszünt, címét azonban világiak kapták.
1689. a keresztények kezére került várral a kolostor is helyreállt, de most
ferencrendieket telepítettek belé és a szent háromság templomában azóta ők
végzik a plébánosi teendőket. Zsigmond börtönét a siklósiak ma is mutogatják.
2 S. (Sigloss, Sigless), kisközség Sopron vármegye
nagymartoni j.-ban, (1891) 1234 német és horvát lak., vasúti állomással és
táviróhivatallal.
Forrás: Pallas Nagylexikon