Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Siklós... ----

Magyar Magyar Német Német
Siklós... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Siklós

1. nagyközség Baranya vármegye S.-i járásában, (1891) 4956 magyar és német lak., a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal és adóhivattal, királyi közjegyzőséggel, pénzügyőrbiztosi állomással, polgári fiuiskolával, iparostanonciskolával, takarékpénztárral, takarék- és hitelegylettel, selyemtenyésztési főfelügyelőséggel, ipartestülettel és gőzmalommal, ferencrendi kolostorral. Csinos község, szép gót stilü városházzal, ásványgőzfüdővel és jó bortermeléssel. Itt jelennek meg a Siklós és Vidéke (IX. évf.) és a Siklósi Hirlap (III. évf.) c. hetilapok. Apátsága a szt. háromság tiszteletére a benedekrendieké volt; 1183. Péter spalatói érsek a kegyura. Viszont 1282. az idevaló Fábián apát követelte a kegyuraságot Bajcs fölött, hol Miklós comes, Gyula fia, a mindszentek tiszteletére egyházat építtetett, mire Jób pécsi püspök nem is szentelte fel az egyházat. Sokat pörösködött a XIII. sz. végén Balázs apát is Kemény mester ispánjával, Koppánnyal, Óvári Konráddal stb. Ez időkben Miklós, majd fia, Gyula comes volt az apátság kegyura. Gyula fia, Péter mester 1303. a kolostort elvette a fegyelmetlen bencésektől s a cisztercitáknak igérte oda, a bencések azonban mégis helyükön maradtak. A kolostort Soklós v. S. vára védelmezte, melynek 1352-ből van okleveles nyoma. Birtokosai eleinte a Soklósiak; utóbb hűtetlenségbe esvén, 1387. a Pásztóyak és Habakasok, 1395 táján pedig a Garayak kapták sz adományos Zsigmond király 1401. itt töltötte fogságát. 1482. a Garayak magvaszakadtával Korvin Jánosé, 1494-ben zálog címén Both Andrásé lett, 1543. a törökök elfoglalván, apátsága megszünt, címét azonban világiak kapták. 1689. a keresztények kezére került várral a kolostor is helyreállt, de most ferencrendieket telepítettek belé és a szent háromság templomában azóta ők végzik a plébánosi teendőket. Zsigmond börtönét a siklósiak ma is mutogatják.

2 S. (Sigloss, Sigless), kisközség Sopron vármegye nagymartoni j.-ban, (1891) 1234 német és horvát lak., vasúti állomással és táviróhivatallal.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is