Simay
Gergely, örmény műfordító, szül. Szamosújváron 1823 jul. 2.
Tanulmányait a kolozsvári liceumban befejezvén, a marosvásárhelyi királyi
itélőtáblánál szerzett joggyakorlat után ügyvédi vizsgát tett. Alig tölté be
25. évét, midőn - mint az 1847-48-iki utolsó kolozsvári rendi országgyülésen
volt követi irnok - az 1848 jul. 18. megtartott választás alkalmával a pesti
hongyülésre képviselővé választatott. Később a Debrecenbe, innen Szegedre
menekült országgyülésen is részt vett; a szabadságharc lezajlása után
Kolozsvárott hadi törvényszék előtt állott. 1861. szülővárosa polgármesteri
székébe ültette. Midőn az 1868-iki országgyülés az unió részletes szabályozását
tárgyalta, az ő indítványára szavazta meg a Ház azt a pontot (XLIII. t.-c. 16.
§), melyben az erdélyi örm. kat. egyház közjogi állásának biztosítása
foglaltatik. 1878. nyugalomba vonulván, érdemeiért a kir. tanácsosi címet
nyerte. A keleti örmény költészet remekiróiból magyarra átültetett költeményei
nagyobbára az Armenia és több fővárosi és vidéki lap hasábjain jelentek meg. V.
ö. Szongott, Szamosújvár irásban és képben (1893, 142 old.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|