Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
sínautó railcar

Magyar Magyar Német Német
Sina... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Sina

(hodosi és kizdiai), görög eredetü osztrák-magyar bankár- és nagybirtokos-család, mely későbben bárói rangra is emelkedett és S. Simon báróban, aki csak leányokat hagyott maga után, rövid virágzás után, 1876. kihalt. A családból I. György Simon, szül.Sarajevóban 1753-ban, Bécsben telepedett le a század elején. Ő volt a családnak alapítója, megh. 1822 aug. 3., két nejétől két fiút, Jánost és II. György Simont hagyván maga után. Ezek a testvérek szerezték azután Ausztriában, Cseh- és Morvaországban, de főleg Magyarországon azokat a roppant birtokokat, melyek ma a külföldi férjekhez adott S.-leányok s ezek gyermekeinek birtokában vannak, s ezek, de különösen II. György Simon szakértő vezetése alatt érte el a bécsi első rangú, dúsgazdag, ügyességgel párosult becsületessége s a közérdekek buzgó és tevékeny felölelése s áldozatkész bőkezüsége miatt köztiszteletben részesülő bankház virágzása tetőpontját. - II. György Simon, szül. 1782 nov. 20., megh. Bécsben 1856 máj. 18., valódi kereskedői lángész volt, a tervezés, alapítás, magasabb üzérkedés fáradhatatlan szenvedélyével ragadva meg minden alkalmat, hogy a családi vagyont tisztességes úton növelje. E nagy bankárház a külfölddel, különösen a Kelettel való összeköttetései, a hazai kereskedés előmozdítása, az ipar, nevezetesen a pamutfonás és szövés ápolása, a dohánymívelés időszerü emelése, a Francia- és Olaszországba eszközlött kivitel útján értékesítése és sok egyéb tényező által kitünő érdemeket szerzett a hazai érdekek terén. S ezt már 1818. méltányolva ismerte el I. Ferenc császár és király, ki S. György lovagnak s féltestvérének magyar nemességet adott hodosi és kizdiai előnévvel, 1822. pedig már magyar nemes család magyar báróságra emeltetett s hazánk főrendeinek és a felső tábla tagjainak sorába iktattatott. Magyarország tekintetében főleg az által emelt magának minden időkre szóló, nagyszerü emléket, hogy Széchenyi István gróffal kezet fogva, lényegesen járult a budapesti lánchíd felépítéséhez. E monumentális mű pestoldali oszlopán arany betükkel van ez érdem emléke gránitba vésve, s S. György neve a királyéval s Széchenyi István gróféval együtt egyazon táblán megörökítve. Midőn meghalt, Derra Katalintól nemzett egyetlen egy fiára Simonra hozzávetőleg 80 millió forintnyi örökséget hagyott. - Simon báró, II. György és Derra Katalin fia, szül. 1810 aug. 15. Bécsben, megh. u. o. 1876 ápr. 16. Anyja is görög származású volt ugyan, de már a magyar haza leánya, s itteni birtokos nemes család sarja. A S.-ra szállott 80 milliónyi vagyon nagy részben Magyarországban, Ausztriában, Cseh- és Morvaországban s az aldunai fejedelemségekben fekvő, roppant terjedelmű s jól művelt uradalmakból állott, melyekhez újabb szerzemények is járultak nálunk, Görögországban és Olaszországban, s paloták Európa fővárosaiban, Párisban, Velencében stb. A tulajdonát tevő ingatlan vagyon 29 uradalomban 240 ezer holdnál többet foglalt magában, ellátva a leggazdagabb felszereléssel. Attól a perctől kezdve, midőn átvette nagy örökségét, élte végéig azok közé tartozott, kik a magyar hazát érdeklő minden fontosabb nemzetgazdasági s műveltségi mozzanatban első sorban nyújtottak segédkezet. Neve mindenütt ott szerepel bőkezü adományokkal, ahová csak tekintünk az országban s annak fővárosában, összes nemzeti intézeteink létesítésénél: a magyar földhitelintézet s a magyar biztosító társaság felállításánál, a vasúti s gőzhajózási ügy előmozdításánál, folyóink szabályozásánál, mezőgazdasági állapotaink, s iskolai, népnevelési, patronátusi viszonyaink emelése s javításánál; a köztelek, a nemzeti múzeum, a kisdedóvó egylet, a kisded-kórház s egyéb kórházak, bölcsödék, árvaházak, vakok intézete, kereskedelmi akadémia, nemzeti szinház, zenede, lovarda, tűzoltási ügy, nemzeti kaszinó, lipótvárosi bazilika, a képzőművészet háza, s mindenek felett a magyar akadémia palotája hirdetik nevét mint alapítóét, segélyezőét, bőkezü adakozóét. 1856 májusától, midőn önálló úr lett, 1876-ig több mint 550 ezer frtot adott jótékony s kulturális intézetekre, mely összegben nem foglaltatik az athéni görög akadémia egy milliót túlhaladó teljes költsége, melyet egészen ő alapított s épített fel, s a már atyja által megkezdett ottani csillagvizsgáló intézet, melynek felszerelését s az ott alkalmazott szakemberek díjazását egészen ő vállalta el, ami ismét 20 éven át 200 ezer frtba került. Nyilvános működésének körében fő helyet foglal nyolc éven át folytatott diplomáciai szerepe is, mely idő alatt Ottó görög király kormányának képviselője volt a bécsi, berlini és müncheni udvaroknál, ki benne nemcsak udvarának meghatalmazott követét s miniszterét, hanem egyszersmind biztos, hü barátját látta, s feltétlen bizalmának emberét a görög Megváltó-rend nagykeresztjével tüntette ki. A magyar király 1864. a vaskorona-rend nagykeresztjét, mellyel a belső titkos tanácsosi méltóság is együtt járt, 1871. a magyar minisztérium előterjesztésére a Lipótrend nagykeresztjét tűzte mellére, indokolásul Magyarország irányában kitünő érdemeit is kiemelvén. 1874. pedig a bécsi urakházának holtiglani tagjává nevezték ki. De más fejedelmek is elismerték S. Simon érdemeinek nagyságát s viselte a szt. Mihály nevét viselő bajor s az oldenburgi házi és érdemrendet, a porosz vörössasrendet, a mexikói Guadeloupe-rend nagykeresztjét, az orosz Szt.-Anna-rend gyémántos keresztjét, a francia becsületrend s a török Medsidje és Nisan-Iftahar rendek jelvényeit. E mellett több bank s társulat és intézet igazgató tanácsosa, s több város: Buda, Arad, Szeged díszpolgára volt. Rappoltskirchenben, Ausztriában, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A magyar akadémiában, melynek legnagyobb összeggel volt alapítója, s igazgató tanácsának tagja, Tóth Lőrinc r. tag tartott fölötte 1876 máj. 29. emlékbeszédet, mely a magyar országos gazdasági egyesület Évkönyvébe is átvétetett. Olajba festett nagy arcképe az akadémiában van. Désánfalvi Ghyka Szilárd földbirtokos leányával kötött házasságából egy fia s öt leánya született. A fiu korán elhalt, sírba vivén magával a családi név fentartásának reményét. Négy leánya maradt életben, kik közül Anasztázia Wimpffen Viktor grófhoz, Iréne Mavrokordato görög herceghez, Ilona Ypsilanti Gergely szinte görög herceghez, görög királyi követhez az osztrák-magyar udvarnál, a negyedik, Ifigenia, De Castris Eugén francia herceghez mentek nőül, tehát mindnyájan külföldiekhez. V. ö. Vasárnapi Újság, 1857, 18. sz., arck. s 1876, 17. sz., arck.; Fővárosi Lapok 1876, 88. sz.; Magyarország és a Nagyvilág 1876, 17. sz., arck.; Porzó, S. Simon báróról, u. o.; Magyar Néplap 1857, 51. sz.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is