Sinai

Miklós, ref. püspök, szül Hajdubagoson 1730., megh. Debrecenben 1808 jun. 27. Tanulmányait Debrecenben végezte, honnan 1755 őszén külföldre ment s a bécsi, oxfordi (1756 jun. - 1757 márc.), gröningeni és franekeri egyetemeket látogatta. Hazatérvén, 1759 márc. a kunmadarasi egyház lelkésze, 1760 ápr. pedig a debreceni főiskola tanára lett a történet és klasszikus irodalmak tanszékén. Ritka tudományossággal, nagy szorgalommal működött itt, a főiskola és egyházkerület érdekeit teljes buzgalommal védve és munkálva. Tudományos téren különösen a magyar prot. egyház történetének buvárlására fordította figyelmét, amelyre vonatkozólag rengeteg adatot gyüjtött össze. E tanulmányai közben érlelődött meg benne az az elv, melyért később annyi üldözést és szenvedést kellett kiállnia. A kálvini egyház szellemével ellenkező, de a magyar ref. egyház történelmi multjának teljesen megfelelő s a korabeli lelkészi karnak éppen a világiak részéről történt elnyomatása által is tökéletesen indokolt álláspontján ugyanis lankadatlanul küzdött a világiaknak az egyházi kormányzatban való résztvétele ellen, egyedül a lelkészi kar jogának tekintvén és nyilvánítván azt. Kiváló egyéni tulajdonain kivül ennek köszönhette, hogy az 1791. megüresedett püspöki állásra ez évi áprilisban őt választották meg a lelkészek. Csakhogy ebbe a világiak egyáltalában nem akartak belenyugodni s két hónappal később más püspököt választván, őt nemcsak a püspökségtől, hanem tanári állásától is elmozdították. A S. által megfelebbezett ez itéletet a püspökség dolgában a király is megerősített, de a tanárságtól való elmozdítására nézve új vizsgálatot rendelt el. Csak 1800 aug. 11. lett aztán kimondva az itélet, mely megegyezett az előbbivel, ezt azonban a helytartótanács 1803 szept. 13. annak az elrendelésével erősíté meg, hogy hosszas szolgálatára való tekintettel nyugdíjban is részesíttessék. Művei közül néhány klasszikus iró iskolai célú kiadásán kivül csak egy jelent meg: Sylloge actorum pbulicorum, quae pacificationis Viennensis historiam illustrant (Pest 1790). Nagy becsü Historia ecclesiastica-ját, mely a mgyar protestantizmus történetét saját koráig vezeti le, Pank Oszkár német tudós most rendezi sajtó alá. Számos kézirata közül különösen a Vindiciae principiorum regiminis ecclesiarum et scholarum ref. Hungariae c. nagy terjedelmü egyházjogtörténeti munkája szintén megérdemelné a kiadást. V. ö. Révész Imre, S. M. és tételei a magyar ref. egyház alkotmányára vonatkozólag (Sárospataki Füzetek, 1868) és S. M. magyar történetbúvár emlékezete (Századok, 1868).

Forrás: Pallas Nagylexikon