Sírleletek

a legősibb időktől fogva szokásban volt az elhunytak lehetőleg díszes temetése, valamint sírjaiknak felszerelése különféle mellékletekkel. E szokás nyilván egy túlvilági életben való hit folyamánya, melyet legtöbb esetben ugy képzeltek el, mint a földi élet jobb vagy rosszabb formában való folytatását. Épp azért a régi sírokban találjuk régmult korok ruházati darabjait, fegyverzetét, házi és nyilvános életének szükségletét alkotó tárgyakat, érmeket stb. A S. fontossága más egyéb leletekkel szemben abban van, hogy a kevésbbé jellegzetes tárgyak korának meghatározását lehetővé teszik, vagy megkönnyítik. A S. tulajdonképen csak a későbbi kőkorban (neolit-, csiszoló kőkor) kezdődnek. Az ezt megelőzött korábbi kőkorszakból (paleolit) csak egy-két vitás eredetü koponyarészletet ismerünk. A neolit-kőkor sírleletei már számosabbak s ettől fogva nem is szünnek meg egészen addig mig a kereszténység fel nem lép, mely a halotti mellékletek szokását mint pogány szokást ki nem küszöböli.

Forrás: Pallas Nagylexikon