Sírleletek
a legősibb időktől fogva szokásban volt az elhunytak
lehetőleg díszes temetése, valamint sírjaiknak felszerelése különféle
mellékletekkel. E szokás nyilván egy túlvilági életben való hit folyamánya,
melyet legtöbb esetben ugy képzeltek el, mint a földi élet jobb vagy rosszabb
formában való folytatását. Épp azért a régi sírokban találjuk régmult korok
ruházati darabjait, fegyverzetét, házi és nyilvános életének szükségletét
alkotó tárgyakat, érmeket stb. A S. fontossága más egyéb leletekkel szemben
abban van, hogy a kevésbbé jellegzetes tárgyak korának meghatározását lehetővé
teszik, vagy megkönnyítik. A S. tulajdonképen csak a későbbi kőkorban (neolit-,
csiszoló kőkor) kezdődnek. Az ezt megelőzött korábbi kőkorszakból (paleolit)
csak egy-két vitás eredetü koponyarészletet ismerünk. A neolit-kőkor sírleletei
már számosabbak s ettől fogva nem is szünnek meg egészen addig mig a
kereszténység fel nem lép, mely a halotti mellékletek szokását mint pogány
szokást ki nem küszöböli.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|