Sismondi

János Károly Léonard Simonde, de francia történetiró és közgazda, szül. Genfben 1773 máj. 9., megh. u. o. 1842 jun. 25. Ifju korában beutazta Angliát és Olaszországot és azután Genfben telepedett le, hol első munkáit megirta. A francia okkupáció idején mint leman kanton kereskedelmi kamarájának titkára működött. Azután Párisba költözött, 1815. azonban visszatért Genfbe. Főbb munkái: Histoire des républiques italiennes du moyen-âge (16 köt., Zürich és Páris 1807-18, van 10 kötetes kiadás is, Páris 1840); Histoire de la renaissance de la liberté en Italie (2 köt., u. o. 1832); Histoire des Français (31 köt., u. o. 1821-44); e nagy munka utolsó kötetét Renée A. rendezte sajtó alá, a még S. által kidolgozott három kötetnyi kivonatot ellenben (Précis) még maga S. és Robinet adták ki; Histoire de la chute de l"empire romain et du déclin de la civilisation de 250 a 1000 (2 köt., Páris 1835). Irt továbbá történeti regényeket, igy Julia Sévéra, ou l"an 492 (3 köt., u. o. 1822). Mint irodalomtörténetiró is tett kisérletet: De la littérature du Midi de l"Europe (4 köt. u. o. 1813-19). Közgazdasági munkáiban Smit Ádám elveit követte. Idevágó munkái: Études sur les sciences sociales (3 köt.,u. o. 1836-38); Principes d"économie politique appliqués a la législation du commerce (2 köt., Genf 1803) és Nouveaux principes de l"économie politique (Páris 1819, 2. kiad. 1827, magyarra fordította Enyedi Lukács, 2 köt.). S. levelezését kiadta Taillandier (u. o. 1863), továbbá Montgolfier (1863) és végül Villari és Monod is adtak ki egy kötetet a Lettres inéditesből (u. o. 1868).

Forrás: Pallas Nagylexikon