Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Skandináv m... ----

Magyar Magyar Német Német
Skandináv m... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Skandináv mitologia

egyrészt a skandináv félsziget és Izland germán lakói mitoszainak összessége, másrészt az ezekkel foglalkozó tudomány. A S.-nak alapja a germán mitologia, ez az ősidőből örökölt mitikus anyag azonban idővel jelentékeny fejlődött és elváltozott. Egy teljesen egységes és rendszeres S.-nak csak a körvonalait is egész pontosan megállapítani alig lehetséges: a mitikus felfogás századról századra más volt azonkivül az, amit a források (eddai dalok, Snorre-féle s ifjabb Edda, sagák) fentartottak, nem is mind tiszta népies hagyomány, hanem jórészt a költők egyéni képzeletének alkotása. Végül az idegen befolyások is (kereszténység, német és angolszász hatás, talán klasszikus elemek is) kivetkőztetik a S.-t ősi eredetiségéből. - E S. szerint nem volt kezdetben sem menny, sem föld, sem tenger, sem part, csak egy tátongó örvény, a Ginnunga gap (l. o.). Ennek északi részében volt Niflheim, hideg ködös világa, délre a tűz és meleg forrása, Muspellsheim (l. o.). A hideg és meleg vegyüléséből keletkezik Ymir tengeri óriás, hasonlóképen Audhumla tehén, amely őt táplálja. Ymir magamagából nemzi az óriások törzsét. Audhumla a sós jégtömegeket nyalogatja s igy életre kel Buri (l. o.), akinek fia Borr. Borr felesége Bestla óriásleány volt, fiaik Odin, Vili és Vé istenek. ezek megölik Ymirt, testét Ginnunga gap közepébe dobják s ebből lesz a világ: véréből a viz, husából a föld, csontjaiból a hegyek, hajából az erdők, koponyájából a mennyboltozat, agyából a felhők. A Voluspo c.eddai dal szerint a föld máskép keletkezett: Borr fiai a tengerből emelik ki a földkorongot, ez Midgard (l. o.). Ezután az istenek szabályozzák a csillagok járását s a földön elrendeznek mindent. Megteremtik az első emberpárt is: ez Ask és Embla. Midgardot az emberek lakják, az istenek vagy ázok (l. o.) birodalma Asgard (l. o.), az alfoké Alfheim, az óriásoké Jotunheim; az elhunytak lelkei Niflheimben (l. Hel) lakoznak. Egyes eddai dalok a világot óriási fa: az Yggdrasell kőrisfa képében rajzolják. Ez az egész világ azonban nem örök: mikor az erkölcsi állapot sülyedőben van, Heimdall megfujja kürtjét, Yggdrasell megrendül, a gonosz szellemek harczolnak az ázokkal, a nap elsötétül, a csillagok lehullnak az égről, a föld a tengerbe sülyed (l. Ragnarök). De a pusztulásból idővel új élet ébredezik, új föld emelkedik ki a habokból új lakókkal, s felülről lejön az új hatalmas isten, aki itéletet tart. Látnivaló, hogy az ősi mitoszba mind több keresztény elem vegyül. L. még Germán mitologia és Német mitologia.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is