Skapolit

(ásv.), szilikát és pedig mész-aluminium- és klórtartalmu nátrium-aluminium-szilikátnak izomorf keveréke (Ca₄Al₆Si₆O₂₅+Na₄Al₃Si₉O₂₄Cl), esetleg pedig csak maga a klórtartalmu nátrium-aluminium, illetőleg a mész-aluminium-szilikát. A földpátok plagioklasz-sorozatában a lbradorit összetételének felel meg legjobban; összetételének pontos megállapítása különösen azért nagyon bajos, mert az ásvány a természetben majdnem mindig többé-kevésbbé elváltozva található. Szemcsés mészkőben, mint kontakt képződmény, szokott leggyakrabban teremni. Négyzetes rendszerbeli oszlopos kristályai mindig halaványak, zavarosak, piszkos szürke v. vöröses szinüek. A viztiszta, átlátszó kristályok nem S., hanem mejonit, mizzonit v. marialit, mely három ásványt vagy külön-külön fajoknak szoktak tekinteni, vagy pedig a S. név alá is szokás összefoglalni, ugy hogy tulajdonképen a S. gyüjtőnév, mely alatt a mejonit, a mizzonit, a marialit és a tulajdonképeni S. ásványokat kell érteni. A marialit tulajdonképen csakis a klórtartalmu nátrium-aluminium-szilikát (Na₄Al₃Si₉O₂₄Cl). A mizzonit nem egyéb, mint a marialit anyagához hozzákevert mész-aluminium-szilikát. A mejonit a mész-aluminium-szilikát magában; szintelen v. fehér kisebb-nagyobb fennőtt kristályokban találni a Monte-Sommából kihányt mész- és szilikáttuskókban. Más helyekről, nevezetesen Parga, Bolton stb. vidékéről zavaros, de szinre nézve zöldes vagy kékes szinü kristályok ismeretesek, melyek megkülönböztetésül a S.-tól Werneritnek neveztetnek. A Szibériából ismeretes kék szinü, vaskos szerkezetü S.-nak, illetőleg mejonitnak, glaukolit a neve. Passau vidékén Hafnerzell, Obernzell és Pfaffenreuth mellett terem vaskos S., az u. n. passauit. Szienitben és szemcsés mészben képez kisebb-nagyobb fészkeket, telepeket. Elmállva porcellánföldet ad, amiért porcellánpátnak is mondják.

Forrás: Pallas Nagylexikon