1. Gábor (ratkóci), emberbarát, szül. Pozsonyban 1749 okt.
19., megh. Bécsben 1816 szept. 30. Szülővárosában és Németországban végezte
tanulmányait, azután a gadaságra adta magát. Egész vagyonát a pozsonyi ág.
evang. liceumra hagyta, mely annak kamataiból a Skaricianum nevü tápintézetet tartja
fenn. Az alapítvány tőkéje ma 64,785 forintot tesz ki. V. ö. Markusovszky, A
pozsonyi ág. ev. liceum története (1896, hol S. képes is található).
2. S. Máté, ref. lelkész és egyházi iró, szül. Ráckevén
1544., megh. 1606 táján. Szegedi Kis István tudós reformátor és ráckevei
lelkész irányozta a tehetséges ifju képeztetését. Pesten egy évig viselt (1563)
iskolai tanítósága után szülőföldére hivatott segédtanítónak, Szegedi házában
lakott, asztalánál élt, másolta atyjaként szeretett mesterének munkáit nyomda
alá. Az akkor első rangu ref. iskolába Kolozsvárra 1567 őszén ment nagy hirü
Károlyi Péter tanár hallgatására és ott szemtanuja volt az akkor kipattanó
erdélyi unitárizmus első mozgalmának. Egy év mulva Jászberénybe hivatott
rektorul (iskola-igazgtó), itt készíté el a korább vett körrajzok után Szegedi
arcképét. A ráckevei polgároktól és Szegeditől nyert pénzsegéllyel indult
külföldre, folytonos levelezésben maradván Szegedivel. Bécsen át Padovába ért,
hol bölcsészetet hallgatott, Róma meglátogatása után Genfbe jutott (1570), itt
személyesen érintkezett Béza Tódorral, átadta neki Szegedi fontos értekezését a
magyar unitáriusok ellen (Assertio vera), ki azt ki is nyomatta Genfben. Béza
ajánló levelével látogatta meg Zürichet, Párist, Londont, majd Vittenbergát
(1571). szülőföldére 1572 áprilisban érkezett vissza, hogy tanuja s ápolója
legyen a szeretett mesternek végső óráiban, aki 1572 máj. 2-án elhunyt. S.
tartotta felette a gyászbeszédet, ő irta meg a sírverset s Szegedi utódául
választatott. Tevékeny részt vett a baranyai ref. egyházkerület kánonalkotó
zsinatán hercegszőllősön (1576 aug. 16.). E zsinat kánonait S. adatta ki Pápán
magyar és latin nyelven, a latin szöveg neki ajánltatott. Megjelent Pécsen, az
unitáriusok főtelepén s öt napig vitázott (1588 aug. 28.) azok első lelkészével
Válaszúti Györggyel. S. érdeme, hogy hűségesen gondoskodott Szegedi művei
kiadatásáról. Művei: Szegedi élete (latinul, első rangu monográfia, a
reformáció történetére egykoru forrás. Megjelent Szegedi művének élén, az arcképpel,
5. kiad. Basel 1608., és Gerdes D. Scrinium Antiquarium VI. kötetében, Gröninga
1761); Négy zsoltárfordítása egyike Luther éneke: Erős várunk stb.; Ráckeve
város története (1600).
Forrás: Pallas Nagylexikon