Skorbút

néha járványosan, többnyire elzártan élő, bizonyos táplálékokat nélkülöző (friss növényi ételek), egészségtelen viszonyok közt fárasztó életmódot folytató embereknél szokott fellépni. Leggyakoribb rosszul ellátott hajókon, börtönökben stb. Első tüneteit általános gyengeség, levertség, izomfájdalmak, a bőrön helyenként fellépő bőralatti vérzésekből származó foltok képezik. Később legfeltünőbb a kifejlődő kachexia és a szivgyengeség, továbbá a vérzésre és a gyuladásra való hajlam, amely legállandóbban a foghúsban és a bőrben, kevésbbé gyakran az izmokban, a csonthártyában, savóshártyákban stb. hoz létre megfelelő elváltozásokat. Megelőzésére a hajók, börtönök egészségügyi viszonyainak rendezése hathatós eszközt képez. A betegség kitörése után a betegek eltávolítása a megbetegedés helyéről és kedvező viszonyok közé hozása a fő. Ezenkivül a tonizáló és a tüneti kezelés foganatosítandók.

A házi állatok közül sertések és némelykor kutyák betegszenek meg S.-ban. Előbbiek olyankor, ha állandóan fülledt, nedves, tisztátalan levegőjű és szennyes talaju aklokban tartózkodnak és vizes, megromlott, rothadó anyagokat kapnak eleségül; utóbbiakon leginkább rothadt hús etetése után észlelték. Az állatokon vérfogyottságon és senyvességen kivül fekélyesedő szájgyuladást, vérzéseket a test nyilásaiból, sertéseken pedig még az u. n. serterothadást észlelhetni, amidőn a serték könnyen kihúzhatók és hagymáikon apró vércseppek vehetők észre. Célszerü életrend megvéd a betegségtől; kezelésül a betegekkel célszerű szemes takarmányt és kesernyés anyagokat (makkot, gesztenyét stb.) etetni.

Forrás: Pallas Nagylexikon