Skorbút
néha járványosan, többnyire elzártan élő, bizonyos
táplálékokat nélkülöző (friss növényi ételek), egészségtelen viszonyok közt
fárasztó életmódot folytató embereknél szokott fellépni. Leggyakoribb rosszul
ellátott hajókon, börtönökben stb. Első tüneteit általános gyengeség,
levertség, izomfájdalmak, a bőrön helyenként fellépő bőralatti vérzésekből
származó foltok képezik. Később legfeltünőbb a kifejlődő kachexia és a szivgyengeség,
továbbá a vérzésre és a gyuladásra való hajlam, amely legállandóbban a
foghúsban és a bőrben, kevésbbé gyakran az izmokban, a csonthártyában,
savóshártyákban stb. hoz létre megfelelő elváltozásokat. Megelőzésére a hajók,
börtönök egészségügyi viszonyainak rendezése hathatós eszközt képez. A betegség
kitörése után a betegek eltávolítása a megbetegedés helyéről és kedvező
viszonyok közé hozása a fő. Ezenkivül a tonizáló és a tüneti kezelés
foganatosítandók.
A házi állatok közül sertések és némelykor kutyák
betegszenek meg S.-ban. Előbbiek olyankor, ha állandóan fülledt, nedves,
tisztátalan levegőjű és szennyes talaju aklokban tartózkodnak és vizes,
megromlott, rothadó anyagokat kapnak eleségül; utóbbiakon leginkább rothadt hús
etetése után észlelték. Az állatokon vérfogyottságon és senyvességen kivül
fekélyesedő szájgyuladást, vérzéseket a test nyilásaiból, sertéseken pedig még
az u. n. serterothadást észlelhetni, amidőn a serték könnyen kihúzhatók és
hagymáikon apró vércseppek vehetők észre. Célszerü életrend megvéd a
betegségtől; kezelésül a betegekkel célszerű szemes takarmányt és kesernyés
anyagokat (makkot, gesztenyét stb.) etetni.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|