Ama számos hitterjesztő társaság között, melyek az utóbbi
száz év alatt a katolikus és a különböző nevezetü evangeliumi egyházak
kebelében keletkeztek (l. Hitterjesztés), vannak olyanok is, melyek kizárólag a
zsidók megtérítésére alapíttattak és tartatnak fenn. Ily társaság a skót
reformátusok körében is keletkezett az államegyházban 1824., a szabad egyházban
1843. s ezeknek buzgólkodása folytán jött létre a budapesti S. Az első lépés
erre nézve 1841. tétetett, amidőn József nádor nejének, Mária Dorottya
főhercegnőnek buzdítására a skót társaság néhány hitszónokot küldött Pestre a
zsidók térítése céljából, akik itt a magyar ref. egyház lelkészével Török
Pállal kezet fogva, kitünő misszióiskolát alapítottak, mely iskola csakhamar
virágzásnak indult. A szabadságharc után bekövetkezett katonai uralom majdnem
nyakát szegte ezen intézetnek, amennyiben az iskola skót vezetői nemzeti
szellemmel való rokonszenvezés miatt, az 1850-51-ik év telén, a legnagyobb
hidegben kényszeríttettek családjaikkal együtt a fővárosnak három nap alatt
elhagyására. Ekkor az iskolát, mely a Lipótvárosban, a Sétatér-utcában bérelt
házban volt, egyelőre ugy tüntették fel, mint a benszülött, kikeresztelkedett
Saphir Sándor Samu magán intézetét, aki 1851 szept. ezen iskolát, melyben 300
református, evangelikus és Mózes-vallásu tanuló és ezek mellett 3 férfi és 3
nőtanító volt, «vallása iránti buzgalomból» - mint mondá - átadta a ref.
egyháznak nyilvános iskolaképen, igérvén, hogy az egyház minden kivánságának
eleget tesz, nem kiván semmi anyagi áldozatot, sőt a ref. növendékeket díj
nélkül oktatja. Az egyház ezen ajánlatot elfogadta, a főváros kormánybiztosa,
Augusz pedig örömmel vette ezt tudomásul, csupán azt kötötte ki: vagy az itt
tanuló Mózes-vallásu növendékek szülei adjanak térítvényt a felől, hogy
gyermekeiknek a ref. hittani órákon való megjelenésébe beleegyeznek, vagy az
illető rabbitól mutassanak fel bizonyítványt. Igy azután a ref. egyház cége és
Saphir gyenge vezetése alatt állt ez az iskola 1859-ig, amikor a hanyatlásnak
indult iskola felvirágoztatására Van Andelt küldte Pestre a skót
missziótársulat, majd ezt 1862 végén az előbb Konstantinápolyban működött
Koenig rudolf váltotta fel, kik egyszersmind Pesten német ajku ref.
leányegyháznak s a Bethesda-kórháznak is alapítói lettek s ők álltal élén mind
az iskolának, mely a szabadabb idők beálltával ismét a skót missziótársulat
által a Hold-utcában 1869. kétemeletesnek épített, 1894. háromemeletessé emelt
épületben van, az ebbe járó mintegy 400, kétharmad részben izr. növendék
népiskolai s vallásos oktatásával 4 tanító és ugyanannyi tanítónő foglalkozik.
A térítői munkásságot az által gyakorolja, hogy a hittani órákon minden vallásu
növendék jelen van; ezenkivül a Mózes-vallásuak számára a hold-utcai épület
egyik termében és egy az Erzsébet-körúton bérelt teremben minden kedden,
illetőleg pénteken bibliai előadásokat, az u. n. «héber óra» alatt pedig
vasárnap délutánonként keresztény tanításokat tart, mely oktatások
következtében közvetlenül ugyan kevés izraelita keresztelkedik ki, de a
kereszténység iránti vonzalom csírája számos fiatal kebelbe beültettetik.
Forrás: Pallas Nagylexikon