Skublits
Sándor (bessenyői és velikai), gazda és juhtenyésztő, szül.
Boriban (Nyitra) 1842. aug. 8-án, megh. Zala-Szt.-Mihályon 1887 dec. 24-én. A
katonai pályára készülve, Kassán a katonai nevelőintézetben tanult, de elhagyta
e pályát, mire beteges atyja S. Gábor mellett gazdálkodott és annak máris
jóhirü juhászatát, az állattenyésztés ezen ága iránt kiváló előszeretetet
érezvén, mindinkább gondosan kezelte. Bővebb tapasztalás és tanulmányok
szerzése végett később a hirneves Heine Ernő juhosztályozóhoz csatlakozott és
bejárta vele Orosz-, Porosz-, Szászországot, továbbá Magyarországot és
Ausztriát. 1873. atyja elhalván, ő vette át az atyai birtok kezelését és még
nagyobb eréllyel látott hozzá juhászata fejlesztéséhez, mint juhosztályozó
számos uradalom és földbirtokos juhászatában ő tűzte ki a tenyésztés irányát,
mely működése sok elismerést szerzett neki. S. a rambouillet-fajtabeli juhot
tenyésztette s az ő törzsjuhászatának, melynek országos hirt alapított,
állatait már az 1873-iki bécsi világkiállításon két éremmel, az 1878-iki
székesfejérvári országos kiállításon díszoklevéllel és arany éremmel, az 1882.
és 1883-iki budapesti juhtenyészállatvásáron első rendü elismerő oklevéllel, az
1885-iki budapesti országos kiállításon nagy éremmel és az 1887-iki budapesti
tenyészállatvásáron elismerő oklevéllel tüntették ki. V. ö. Galgóczy K., Emlékkönyv
(VI).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|