Sleidanus

János, valódi néven Philippi, német történetiró a reformáció korszakában, szül. Schleidenben 1506, megh. Strassburgban 1556 okt. 31. Jogi tanulmányait Liégeben, Kölnben, Löwenben, Párisban és Orléansban végezte s 1537. I. Ferenc francia király szolgálatába lépett; azonban 1541-ben kénytelen volt Franciaországot elhagyni, mert a hugenotta vallás hivének vallotta magát. 1542. mint tolmács és a schmalkaldeni szövetség követe Strassburgban telepedett meg; e közben 1545. mint a német protestáns fejedelmek megbizottja Angliába ment VIII. Henrikhez; később a trieszti egyházi zsinatban vett részt, hol sokoldalu tudományosságával nagy figyelmet keltett. Leghiresebb művei a következők: De statu religionis et reipublicae Carolo V. Caesare commentarii (Strassburg 1555 és Frankfurt 1785-1786, 3 kötet), mely elfogulatlansága és kiváltképen szép előadása által vált hiressé; Opuscula, melyeket Putschius adott ki halála után (Hannover 1608); Baumgarten, Über S.-s Leben und Briefwechsel (u.o. 1878); Ulmann H. Zur politischen Entwicklung S.-s (Zeitschrift für die Geschichte des Oberrheins, 1895, X. köt. 547. old.).

Forrás: Pallas Nagylexikon