Slezák

Vencel, műlovas, szül. Prágában 1803, megh. Debrecenben 1886 okt. 30. Vagyonos molnár fia volt, de már kora ifjuságában engedett szive vágyának s vándor cirkusztársasághoz csatlakozott. Egyike lett Európa legkitünőbb műlovasainak. Ő tette meg először az u. n. jockey-ugrást (puszta földről a vágtató ló hátára), melyet addig lehetetlennek tartottak s egyáltalán korának első voltigeurje volt. A negyvenes években magas is cirkuszigazgató lett és társulatával bejárta Magyarországot. A cirkuszi mutatványokba ő vitt először magyar elemet: 1845. a hagyományos ikaruszi játékot «magyar csikóspostává» alakította át és festői csikósöltözetben, kilenc lóval mutatta be, Európa-szerte nagy tetszést aratva. Vállalkozása nagynemü lett, Péterváron ő építette az első állandó cirkuszt, majd Keresztély augustenburgi herceg hivta meg lovászmesterének; de S. nemsokára ismét társulatot szervezett és újra bejárta vele egész Európát és Algériát. 1865-ben Debrecenben telepedett meg mint vagyonos ember és két év mulva polgárjogot nyert. Tősgyökeres magyarrá lett családostul. Nagyérdekü emlékiratai lappanganak.

Forrás: Pallas Nagylexikon