Smaltit

v. smaltin (ásv.), kobaltarzén (CoAs₂), de mindig több-kevesebb vassal, nikollal és kénnel keverve, ugy hogy tulajdonképen képlete: (Co,Fe,Ni)(As,S)₂. Szabályos rendszerbeli kristályokban terem, nevezetesen oktaéderben, hexaéderben, leggyakrabban pedig e két alak kombinációjában uralkodó hexaéderrel, amihez ritkán romdodekaéder, sőt deltoid ikozitetraéder is járul. Nagyon gyakori és jellemző sajátsága, hogy a hexaéder lapok görbültek, szabályos emelkedéseket, domborodást mutatnak, a kristály mintegy héjas szerkezetü. Találni különféleképen csoportosuló halmazokban, ágas-bogas, veséded, fürtöt utánzó alakokban, hintve és vaskosan. Ónfehér, acélszürke, kékesre, tarkára futtatva, néha piros felületü, ami onnan van, hogy felülete kobatvirággá (erythrinné) mállott; karcszine szürkés-fekete. Alig észrevehetően hasad, egyenetlen törésü. Keménysége 5,5; fs. 6,4-7,3, mely széles határ épp a változó összetételének következménye. A leggyakoribb kobaltérc, telérekben terem rendesen, ritkábban telepekben. Nálunk Dobsinán rézércekkel és vaspáttal együtt. Legnevezetesebb termőhelye Szászország, Schneeberg u. n. kobalt-teléreiben. Csehországban: Joachimsthal, Hessenberg és Ridelsdolf, Stiriában: Schladming, Franciaországban: Allamors (Dauphiné), Angliában: Cornwall. Kobalt, illetőleg kobatpreparátumokon, nevezetesen a szép kék festéken, az u. n. smalten kivül még nikolt és arzénes savat gyártanak belőle. Igen használatos német neve: Speiskobalt.

Forrás: Pallas Nagylexikon