Smee-féle elem

galvánelem, melynek elektrodja amalgamált cink és platinkorommal bevont ezüstlemez, másodrendü vezetője pedig higított kénsav. Egyike a legjobbaknak az u. n. nem állandó galvánelemek között. Elektromos ereje közvetlenül az áram zárása után meglehetősen nagy, egy-két perc mulva tetemesen leszáll (0,73 normál danielre), de ezen fokon egy órán át és tovább megállapodik; ezután a képződő cinkszulfát mennyiségének növekedésével tovább csökken. Gyakran, különösen ha csak rövid időközökre terjedő használatáról van szó, mártótelep-formára készül.

Forrás: Pallas Nagylexikon