Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Smolka... ----

Magyar Magyar Német Német
Smolka... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Smolka

1. Ferenc, osztrák (lengyel) politikus, szül. Kaluszban (Galicia) 1810 nov. 5. Lembergben jogot végzett és 1840. ügyvédi diplomát szerzett. Ugyanebben az évben élénk részt vett az alkotmányos s nemzeti mozgalmakban, amiért a bécsi kormány halálra itélte. De a császár megkegyelmezett életének és csupán az ügyvédi gyakorlattól tiltotta őt el. 1848. a birodalmi gyülésbe választották, hogy mint a szabadelvü eszmék lelkes előharcosa nagy tekintélynek és népszerüségnek örvendett és hazánk iránt is igaz rokonszenvet tanusított. Midőn az udvar Kremsierbe tette át a gyülést, S. lett annak elnöke és a feloszlatás napján is ő ült az elnöki széken. Az abszolutizmus éveiben ügyvédi praxist folytatott. 1861. a galiciai tartománygyülésbe és a birodalmi gyülésbe választották, ahol a federalizmus előharcosaként szerepelt. 1863-67. a lengyel képviselőkkel együtt távol maradt a birodalmi gyüléstől, de 1867. újra belépett a Reichsrathba és pártjával mind jobban fokozódó befolyásra emelkedett. Miniszteri tárcát ugyan sohasem vállalt, de multjánál fogva és mint a lengyel képviselők vezére minden kormány alatt döntő szerepet játszott. 1881. a birodalmi gyülés elnökévé választotta, mely állásban egészben véve részrehajlatlanul és tapintatosan vezette a ház üléseit. Agg kora és süketsége miatt 1893 márc. állásáról lemondott, mire császár az urakházának tagjává kinevezte, de az agg pártvezér teljesen visszavonult szűkebb hazájába a magányba. V. ö. Widmann, F. S. (Lemberg 1874).

2. S. Szaniszló, lengyel történeiró, az előbbinek fia, szül. Lembergben 1859-ben. 1883. a krakói egyetemen a történet tanára, 1890. a krakói tudományos akadémia főtitkára. Nevezetesebb művei: Henryk Brodaty (Lemberg 1872); Polnische Annalen bis zum Anfange des XIV. Hajrhunderts (u. o. 1873); Poczatki feudalizmus (u. o. 1874); Archiwa w W. Ks. Pozna?skiem i w Prusiech (Krakó 1875); Ferdinand des I. Bemühungen um die Krone von Ungarn (Bécs 1878); Mieszko Stary i jego wiek (Krakó 1881); Szkice historyczne, Serya I. (u. o. 1882); Testament Bolesjelawa Krzywoustego (u. o. 1880); Tradycya Kazimierzu Mnichu (u. o. 1877); Urýcz, wycieczka w góry styryjskie (u. o. 1878); Uwagi o pierwotnym ustroju spojelecznym Polski Piastowskiéj (u.o. 1880); Kto zalojelyt kapitujeljel Krakowska ? (u. o. 1880); Wycieczka do Wjelgier (Lemberg 1882); Wstjelpny wykjelad przy objjelciu katedry historyi polskiej (Krakó 1883); Rok 1386 (u. o. 1886) stb. Magyar vonatkozásu történeti dolgozataiért 1892. a magyar tudományos akadémia kültagjává választotta. Egy történeti dolgozata magyar nyelven a Századok 1883. évf. jelent meg Fekete Ivánról.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is