Smolka
1. Ferenc, osztrák (lengyel) politikus, szül. Kaluszban
(Galicia) 1810 nov. 5. Lembergben jogot végzett és 1840. ügyvédi diplomát
szerzett. Ugyanebben az évben élénk részt vett az alkotmányos s nemzeti
mozgalmakban, amiért a bécsi kormány halálra itélte. De a császár
megkegyelmezett életének és csupán az ügyvédi gyakorlattól tiltotta őt el. 1848.
a birodalmi gyülésbe választották, hogy mint a szabadelvü eszmék lelkes
előharcosa nagy tekintélynek és népszerüségnek örvendett és hazánk iránt is
igaz rokonszenvet tanusított. Midőn az udvar Kremsierbe tette át a gyülést, S.
lett annak elnöke és a feloszlatás napján is ő ült az elnöki széken. Az
abszolutizmus éveiben ügyvédi praxist folytatott. 1861. a galiciai
tartománygyülésbe és a birodalmi gyülésbe választották, ahol a federalizmus
előharcosaként szerepelt. 1863-67. a lengyel képviselőkkel együtt távol maradt
a birodalmi gyüléstől, de 1867. újra belépett a Reichsrathba és pártjával mind
jobban fokozódó befolyásra emelkedett. Miniszteri tárcát ugyan sohasem vállalt,
de multjánál fogva és mint a lengyel képviselők vezére minden kormány alatt
döntő szerepet játszott. 1881. a birodalmi gyülés elnökévé választotta, mely
állásban egészben véve részrehajlatlanul és tapintatosan vezette a ház üléseit.
Agg kora és süketsége miatt 1893 márc. állásáról lemondott, mire császár az
urakházának tagjává kinevezte, de az agg pártvezér teljesen visszavonult
szűkebb hazájába a magányba. V. ö. Widmann, F. S. (Lemberg 1874).
2. S. Szaniszló, lengyel történeiró, az előbbinek fia, szül.
Lembergben 1859-ben. 1883. a krakói egyetemen a történet tanára, 1890. a krakói
tudományos akadémia főtitkára. Nevezetesebb művei: Henryk Brodaty (Lemberg
1872); Polnische Annalen bis zum Anfange des XIV. Hajrhunderts (u. o. 1873);
Poczatki feudalizmus (u. o. 1874); Archiwa w W. Ks. Pozna?skiem i w Prusiech
(Krakó 1875); Ferdinand des I. Bemühungen um die Krone von Ungarn (Bécs 1878);
Mieszko Stary i jego wiek (Krakó 1881); Szkice historyczne, Serya I. (u. o.
1882); Testament Bolesjelawa Krzywoustego (u. o. 1880); Tradycya Kazimierzu
Mnichu (u. o. 1877); Urýcz, wycieczka w góry styryjskie (u. o. 1878); Uwagi o
pierwotnym ustroju spojelecznym Polski Piastowskiéj (u.o. 1880); Kto zalojelyt
kapitujeljel Krakowska ? (u. o. 1880); Wycieczka do Wjelgier (Lemberg 1882);
Wstjelpny wykjelad przy objjelciu katedry historyi polskiej (Krakó 1883); Rok
1386 (u. o. 1886) stb. Magyar vonatkozásu történeti dolgozataiért 1892. a
magyar tudományos akadémia kültagjává választotta. Egy történeti dolgozata
magyar nyelven a Századok 1883. évf. jelent meg Fekete Ivánról.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|