Snorre

Sturluson, izlandi iró és politikus, szül. Hvammban 1179., megölték 1241 szept. 22. A tudós Loptsson Jonnál nevelkedett és Izlandban előkelő állást foglalt el. Hákon norvég király, valamint Skule herceg is, akiket két ízben (1218-1220 és 1237-39) Norvégiában meglátogatott, a legnagyobb kitüntetésben részesítették. Minthogy azonban a két fejedelem terveit: Izlandnak norvég uralom alá vetését hajlandó volt elősegíteni, csakhogy hatalmát Izland fölött és ellenségei (Thorgils skardeés Gissur) felett növessze, leálcázták és orgyilkosok megölték. Mint iró első rangot foglal el Izland irodalmában, a történelmi prózában éppen ugy, mint a szkald-költészetben. Köteményei közül csak egy: a Hattatal (Hákon királyt és Dkule Jarlt dicsőítő költemény) maradt fenn teljességében. A többi művei közt kiemelendő az ifjabb Edda (l. o.) és az első kiadója által Heimskringlának (világkör) nevezett mű, melynek tartalma a norvég királyok története a legrégibb időktől a XII. sz. végéig, és 16 sagára (mondára) van beosztva, amelyek elseje a svéd és norvég Ynglingerekkel, mint a norvég királyok elődeivel, kezdődik és melyek utolsója Magnus Erlingsson király (megh. 1184.) történetével végződik. A Heimskringlát kiadta Peringskiöld János (2 köt., Stockholm 1697), Schöning és Thorlacius Sk. (6 köt., kopenhága 1777-83), Unger (Kristiania 1868) és Jonsson (Kopenhága 1893). V. ö. Storm, S. S. Historieskrivning (u. o. 1873).

Forrás: Pallas Nagylexikon