Soa

Abissziniával egyesített keresztény királyság, amelyhez számítják a legújabb időkben Enareát és állítólag Kaffát is. A hegyes ország fő folyója a Dsemma; K-i részének vizei a Havasba folynak. Földje termékeny és sűrübben lakják mint Abissziniának É-i, polgárháboruk által szaggatott részeit. A mintegy 2 millió lakosa nagyobbára amhara, akiken kivül vannak részben keresztény, részben mohammedánus gallák. Fő helyei Ankober, Angolal és Debra Libanosz. A fő karavánútja az Adal-földön keresztül a tengerhez Tedsurába visz. IX. Menelik király, aki családját Salamontól származtatja, János abissziniai császárral békében élt, sőt neki adót is fizetett. Midőn azonban az utóbbi 188. meghalt, sikerült neki az egész Abisszinia fölött az uralmat elnyernie és valamennyi ott élő alkirályt hatalma elismerésére birnia. L. Abisszinia (történelme) és Eritrea.

Forrás: Pallas Nagylexikon