Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Sóadó... ----

Magyar Magyar Német Német
Sóadó... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Sóadó

A sónak, mint első rendü élelmezési cikknek megadóztatásával már igen régen találkozunk. Egyike a legkevésbbé igazolható adóknak, melynek szedése nem egyszer lázadásokra adott alkalmat. A S. gátolja a sófogyasztás kellő kifejlődését, mi közegészségi szempontból is igen hátrányos. Oly államokban, melyek sóban gazdagok, a termelésre is károsan hat. A megadóztatásnak főleg két módja van, a termelési adó és az egyedáruság. Ez utóbbi létezik Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, Romániában, Szerbiában, Görögországban, Khinában, angol Kelet-Indiában, hazánkban stb., mig Franciaországban, Németországban, Németalföldön termelési adó szedetik; teljesen eltörölte: Anglia, Belgium, Svédország; vám szedetik: Norvégiában, Portugáiában, Spanyolországban, Oroszországban, Észak-Amerikában. Magyarországon a só a legrégibb időtől kezdve regále tárgya volt; ezt bizonyítja az aranybulla XXIV. és XXV. cikke, 1405. I., XX., 1464. IX., 1715. XIII. t.-c. stb. De az országgyülés a só árának megállapításánál mindig befolyt. Nálunk a sóegyedáruságot újabban az 1868. XI. és 1879. L. t.-cikkek szabályozzák. Az egységár 100 kg. után kősónál 9 frt, főtt sónál 9 frt 50 kr. Bizonyos vidékeken (Máramaros, Liptó, Erdélyben, a határőrvidéken stb.) a lakosok a sót olcsóbb áron kapják. Ipari célokra is olcsóbb áron adják, és legújabban a marhatenyésztés céljából is ismét kedvezmények adatnak. A sóegyedáruság átlag 12-13 millió tiszta hozadékot nyujt az államnak. A sófogyasztás évenként átlag 1,5 millió métermázsa.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is