Sodoma

tulajdonképen Bazzi Giovanantonio, olasz festő, szül. Vercelliben 1477., megh. Sienában 1549 febr. Eleinte Spanzottinak, egy versellii kontár festőnek volt tanítványa és csak Milanóban, Leonardo da Vinci iskolájában képezte ki magát művésszé. 1501. Sienába ment s ott csakhamar számos megrendelésben részesült. Ez időből való freskóképei közül a legnevezetesebb az 1505-től 1506-ig a Siena közelében levő Monte Oliveto maggiore kolostor keresztfolyosójában festett 26 ábrázolás szt. Benedek életéből, függőképei közül pedig Krisztusnak a keresztről levételét ábrázoló képe a sienai muzeumban. 1513-14 körül Rómába ment, ahol Chigi a Villa Farnesinában levő hálószobájának kifestését bizta rá. Itt festett freskóképei közül leghiresebb és talán S. legtökéletesebb munkája a Nagy Sándor és Rhoxane menyegzőjét ábrázoló jelenet, melynek érzéki és mégis finom szépsége szinte páratlan a maga nemében. Ehhez sorakoznak a Dareios családjának hódolatát, Vulcanus műhelyét, Nagy Sándort mint a Bukephalos ló megszelidítőjét ábrázoló képek. Egy Lucretiát ábrázoló képeért X. Leo pápa lovagi rangra emelte. 1515. ismét Sienában találjuk, 1518 és 1525 között Felső-Olaszországban, Mantovában, Parmában, Reggióban dolgozott, 1527-37. Sienában élt, 1537. Piombinóban, 1540. Volternában, azután Pisában s Luccában, 1542-től fogva ismét Sienában tartózkodott. 1518. festette a sienai Oratorio di S. Bernardinóban a Mária életéből vett négy freskóképet, tulajdonképen a női szépség dicsőítését, 1525. a S.-Domenico-templom Katalin-kápolnájának hires freskóképeit, melyek ugy mély fölfogásuknál, mint díszítő hatásuknál fogva legjobb műveihez tartoznak; valamivel később a sienai városházának egyes termeiben szenteket, a Madonnát és Krisztus föltámadását ábrázoló képeket. Függőképei közül nevezetesek: egy körmeneti zászló a Madonna és szt. Sebestyén gyönyörü alakjaival (Firenze, Uffizi-képtár); A királyok imádása (Siena, S. Agostino); Madonna szentek között (pisai képtár) stb. A budapesti országos képtárban levő Madonnaképe szt. Katalin és szt. Ferenc alakjaival (57. sz.), szeretetre méltó oldaláról mutatja be a művészetét. Korának legtehetségesebb művészeihez tartozott, de ingatag természete, kicsapongó életmódja és csekély szorgalma meggátolták abban, hogy tehetségét teljesen kifejtse. V. ö. Jansen, Leben und Werke des Malers G. A. Bazzi (Stuttgart 1870); Vischer, a Dohme-féle Kunst und Künstler-ben; György Aladár tanulmánya a Petőfi-társaság Lapjában (1878).

Forrás: Pallas Nagylexikon