Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Sógorság... ----

Magyar Magyar Német Német
Sógorság... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Sógorság

(affinitas). A rokonsággal szemben alárendelt jogi jelentősége van. Az örökjogban jelesül egyáltalán nem, a házasságjogban bizonyos terjedelemben mint házassági akadály szerepel. Fogalma iránt lényeges a különbség a katolikus és a világi törvényekben elfogadott protestáns felfogás között. A kat. egyházjog szerint a S.-nak alapja az elhálás, a protestáns felfogás szerint a házasság. Ehhez képest a kat. egyházjog szerint S. az a viszony, melybe a férfi a vele elhált nőnek rokonaival s viszont a nő a vele elhált férfi rokonaival lép.A S. törvényes v. törvénytelen, a szerint, amint törvényes házasságban v. házasságon kivül történt elháláson alapszik. A S. bontó házassági akadály és pedig egyenes ágban korlátlanul, oldalágban törvényes S.-nál a 4-ik, törvénytelen S.-nál a 2-ik ízig. A kat. egyházjog továbbá u. n. utánzott S.-ot (l. Quasi affinitas) is ismer. Protestáns felfogás szerint S. az a viszony, amelybe az egyik házastárs a másik házastársnak rokonaival lép. A II. József házasági pátense egyenesen kimondja: Afinitas ex valido duntaxat matrimonio, non autem ex illegitimo concubitu oritur. Bontó házassági akadály egyenes ágban korlátlanul, oldalágban a második ízig. Mindkét felfogás szerint általános érvényüek a következő szabályok: a) A S. ágát és fokát az annak alapjául szolgáló rokonság ága és foka határozza meg. Tehát az egyik fél a másik félnek egyenes ágbeli vérrokonaival egyeneságbeli, annak oldalágbeli vérrokonaival oldalágbeli S.-ba lép; b) S. S.-ot nem szül. Affinitas non parit affinitatem. Vagyis a feleknek rokonai egymás közt nem sógorok. Én tehát S.-ban vagyon nőmnek vérrokonaival s nőm S.-ban van az én vérrokonaimmal. De az én vérrokonaim és a nőmnek vérrokonai között nincs S. Hazánkban ez utóbbi viszonyt a közelebbi fokokban magyar S.-nak nevezik; c) a S.-i viszonyhoz kötött joghatályok a S. alapját tevő házasság megszünése után is fennállanak. Hazai jogunk szerint a S. jogi hatályai lényegileg a következők: a) az egyik házastárs a másik házastársnak egyenes ágbeli vérrokonaival házasságot nem köthet és pedig a házasság megszünése v. érvénytelenné nyilvánítása után sem, az ennek ellenére kötött házasság semmis (1894. XXXI. t.-c. 11. és 45. §§); ez akadály alól felmentésnek nincs helye; b) polgári perben a tanu a tanuságtételt megtagadhatja, ha a kérdésre adandó felelet fel- v. lemenő ágbeli sógora, házastársának testvére v. testvérének házastársa ellen bűnvádi eljárás alapjául szolgálhatna, még pedig tekintet nélkül arra, hogy fennáll-e még a S.-i viszony alapját képező házasság v. sem (1893. XVIII. t.-c. 86. §); c) az előbbi pontban említett S.-i viszonyban levők a bűnvádi eljárásban is a tanuzás kötelessége alól mentesek s ha vallani hajlandók is, az eskü letételére nem kötelezhetők (törvénykezési gyakorlat és büntető perrendtartás 205. §); d) ugyane viszonyban levőket a btkv 78 §-a hozzátartozóknak tekinti, aminek legnagyobb büntetőjogi jelentősége az, hogy a törvényben meghatározott fenyegetés akkor is kizárja a beszámítást, ha a hozzátartozók ellen irányul s hogy a hozzátartozónak életveszélye is megállapítja a végszükséget (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is