Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Soissons... ----

Magyar Magyar Német Német
Soissons... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Soissons

(ejtsd: szoászon), az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Aisne francia départementban, 30 km.-nyire Laontól, az Aisne bal partján, vasút mellett, (1891) 12,074 lak., vas- és rézöntéssel, palackkészítéssel, gazdasági gép-, cukorgyártással és kötöttárukészítéssel; kitünő babtermeléssel; siketnéma-intézettel, muzeummal, 50,000 kötetből álló nyilvános könyvtárral, 1847. alapított régészeti társulattal; 100 m. hosszu és 31 m. magas nagy és szép Notre-Dame-székesegyházzal, amelyet 1176 körül kezdtek el építeni s amelyet egyebeken kivül a XVI. sz.-ból való üvegfestmények és több síremlék díszítenek. A város érdekes régiségei: az 560. alapított Szt.-Medárd-templom, amelyben 833. Jámbor Lajost, 1121. Abélardot tartották fogva s amelyből ma már csak a kripta maradt fönn; az 1139. alapított apátság temploma; a 626. alapított Saint-Pierreau-Parvis, amelyből csak a hajó maradt meg mint egy XII. sz.-beli templom része; egy római templom maradványai, végül nehány XIII. és XV. sz.-beli ház. Valószinü, hogy S. a gallus suessiones törzs fővárosának Noviodunumnak helyén áll; ebből lett az Augusta Suessionum, amely a római időben jelentős várossá lett. 290. már keresztény püspök székhelye volt. Itt volt az utolsó római helytartónak Syagriusnak székhelye, akit 486. a város előtt győzött le Chlodvig. Chlodvig egy időre S.-t tette székhelyévé. Fiai kormányzása idejében két ízben lett újra székhellyé. Mint Neustria fővárosa, bölcsője lett a francia királyságnak. 576. itt győzte le I. Chilperich az ausztráziaiakat, 719. Martell Károly az aquitaniai herceget; 751. pedig itt tette magát Kis Pipin királlyá. 884. a normannok foglalták el és azóta még sokszor volt ostromlásnak tárgya. 923. Együgyü Károly itt vesztett csatát és trónt. S. a X. sz. óta mint világi grófság székhelye a Luxembourg-, Boubon-, a Szavójai- és végül az Orléans-családnak volt birtoka és csakis 1734. került a francia koronához. 1814. márc. 3. elfoglalta Bülow és Wintzingerode, ugyanazon év márc. 5. azonban marmont és Mortier ismét visszaszerezték. 1815. és 1870. rövid ostrom után a poroszok foglalták el. 1872. vár jellegét elvették. V. ö. Poquet, Promenade archéologique dans les environs de S. (1856).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is