Soissons
(ejtsd: szoászon), az ugyanily nevü járás és püspökség
székhelye Aisne francia départementban, 30 km.-nyire Laontól, az Aisne bal
partján, vasút mellett, (1891) 12,074 lak., vas- és rézöntéssel,
palackkészítéssel, gazdasági gép-, cukorgyártással és kötöttárukészítéssel;
kitünő babtermeléssel; siketnéma-intézettel, muzeummal, 50,000 kötetből álló
nyilvános könyvtárral, 1847. alapított régészeti társulattal; 100 m. hosszu és
31 m. magas nagy és szép Notre-Dame-székesegyházzal, amelyet 1176 körül kezdtek
el építeni s amelyet egyebeken kivül a XVI. sz.-ból való üvegfestmények és több
síremlék díszítenek. A város érdekes régiségei: az 560. alapított
Szt.-Medárd-templom, amelyben 833. Jámbor Lajost, 1121. Abélardot tartották
fogva s amelyből ma már csak a kripta maradt fönn; az 1139. alapított apátság
temploma; a 626. alapított Saint-Pierreau-Parvis, amelyből csak a hajó maradt
meg mint egy XII. sz.-beli templom része; egy római templom maradványai, végül
nehány XIII. és XV. sz.-beli ház. Valószinü, hogy S. a gallus suessiones törzs
fővárosának Noviodunumnak helyén áll; ebből lett az Augusta Suessionum, amely a
római időben jelentős várossá lett. 290. már keresztény püspök székhelye volt.
Itt volt az utolsó római helytartónak Syagriusnak székhelye, akit 486. a város
előtt győzött le Chlodvig. Chlodvig egy időre S.-t tette székhelyévé. Fiai
kormányzása idejében két ízben lett újra székhellyé. Mint Neustria fővárosa,
bölcsője lett a francia királyságnak. 576. itt győzte le I. Chilperich az
ausztráziaiakat, 719. Martell Károly az aquitaniai herceget; 751. pedig itt
tette magát Kis Pipin királlyá. 884. a normannok foglalták el és azóta még
sokszor volt ostromlásnak tárgya. 923. Együgyü Károly itt vesztett csatát és
trónt. S. a X. sz. óta mint világi grófság székhelye a Luxembourg-, Boubon-, a
Szavójai- és végül az Orléans-családnak volt birtoka és csakis 1734. került a
francia koronához. 1814. márc. 3. elfoglalta Bülow és Wintzingerode, ugyanazon
év márc. 5. azonban marmont és Mortier ismét visszaszerezték. 1815. és 1870.
rövid ostrom után a poroszok foglalták el. 1872. vár jellegét elvették. V. ö.
Poquet, Promenade archéologique dans les environs de S. (1856).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|