Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
sok a good many...
sok a great man...
sok a lot of
sok a number of...
sok any amount
sok any number
sok gob
sok lots of
sok many
sok might
sok much
sok numerous
sok power
sok scores
sok several
sok whacking
sok whacking-gr...
sok a jóból... more than e...
sok áru a great num...
sok borsot ... to pepper h...

Magyar Magyar Német Német
sok hoch
sok viel
sok & alapo... schön
sokáig lange
sokaság Anzahl (e)
sokaság Unzahl (e)
sokaság & t... Haufen (r)
sokat ígérő... vielverspre...
sokévi langjährig
sokféle vielerlei
sokféle & k... mannigfach
sokféle & v... vielfältig
sokféleség ... Mannigfalti...
sokgyermeke... kinderreich...
sokkal & jó... weitaus
sokoldalú vielseitig
sokszor vielmal
sokszor & t... vielfach
sokszorosít... vervielfält...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Sók

a fémeknek vegyületei a savmaradékokkal (l. Savak). Többféle módon képződnek; igy p. mikor a bázisok és savak egymásra hatnak vagy a fémeknek és azok karbonátjainak savakban való oldásakor, ugyszintén az oxidok és savanhididek egymásra való hatásakor stb. A sókat rendszerint két nagy csoportba osztják: 1. Haloid sók, amelyekben a fém klórral, brómmal, jóddal vagy e haloid elemekhez nagy mértékben hasonló összetett gyökkel: a ciánnal (CN) van egyesülve; más szóval haloid sók: a émkloridok, fémbromidok, fémjodidok és a fémcianidok. 2. A többi sókat (p. a nitrátokat, szulfátokat, foszfátokat stb.) közös néven amfid sóknak nevezik. Szerkezetüket illetőleg a sók lehetnek: 1. Szabályos vagy normális sók, amelyekben a fémnek és a savmaradéknak vegyértéke egyenlő. Igy p. a nátriumklorid NaIClI, cinkszulfát ZnII(SO4)II, bizmutfoszfát BiIII(PO4)III szabályos sók (a római számok a fémek és savmaradékok vegyértékeit jelzik). A szabályos sókban tehát csupán fém- és savmaradék fordul elő, mert a savnak (az előbbeni példákban: a sósavnak Hcl, kénsavnak H2SO4 illetve foszforsavnak) helyettesíthető hidrogénje fémmel van pótolva. A vizben oldható szabályos sók többnyire semleges kémhatásuak (azaz sem a kék, sem a vörös lakmuszoldat szinét meg nem változtatják), rendszerint akkor, ha benne a fém erősen pozitiv, a savmaradék pedig erősen negativ jellegü; mig ellenben ha a sóban a savmaradék nagyon negativ, a fém pedig kevésbbé pozitiv, akkor rendszerint savanyu kémhatásu (a kék lakmuszoldatot megvörösíti) és megfordítva, ha a sóban a fém erősen pozitiv, a savmaradék pedig csak gyengén negativ volt, akkor a só lúgos kémhatásu (a vörös lakmuszoldatot megkékíti). 2. Savanyu sók, amelyekben a savmaradéknak vegyértéke nagyobb a fém vegyértékénél. Ilyenek p. a nátriumhidroszulfát NaIH(SO4)II, a kalciumhidrofoszfát CaIIH(PO4)III stb. A savanyu sókban tehát a fémen és a savmaradékon kivül még hidrogén is előfordul, mert a savnak hidrogénje csak részben van fémmel pótolva; éppen ezért savanyu sók csak két vagy több bázisu savakból keletkezhetnek. A vizben oldható savanyu sók rendszerint savanyu kémhatásuak. 3. Lúgos vagy bázisos sók (aljas vagy alas sók), amelyekben a fém vegyértéke nagyobb a savmaradék vegyértékénél. Ilyen p. a bázisos bizmutklorid BiIIIOClI, a bázisos ólomnitrát PbII(OH)(NO3)I stb. A bázisos sókban tehát a fémen és a savmaradékon kivül még hidroxil (OH) vagy oxigén is előfordul, ezért ilyen sók két vagy több hidroxilt (vagy oxigén) tartalmazó bázisokból keletkezhetnek. Szokás még megkülönböztetni vegyes és kettős sókat is. Amazok két különböző fémnek ugyanazon savmaradékkal való vegyületei, p. nátrium-kálumszulfát NaKSO4; ezek pedig kétféle sóból állanak, p. a timsó K2SO4Al2(SO4)3+24H2O. E különféle sóknak elnevezése általánosan elfogadott elv alapján történik. A haloid sóknál ugyanis a fém neve után klorid, bromid stb. szót ragsztjuk, pl. CaCl2 = kalcimklorid, AgCN = ezüstcianid, KJ = káliumjodid stb.; az amfid sóknál pedig a fém neve után nitrát, szulfát, foszfát stb. szót ragasztják, a szerint, amint a só a salétromsav (acid. nitricum), kénsav (acid. sulfuricum), foszforsav (acid phosphoricum) stb. maradékát tartalmazza, p. NaNO3 = nátriumnitrát, BaSO4 = báriumszulfát, BiPO4 = bizmutfoszfát, ha pedig a só lúgos só, akkor az oxi vagy a hidroxid szót közbeszúrják és ezeknek számát a szükséghez képest görög számnevekkel is kifejezik. P. KHSO4 = kálium-hidro-szulfát, Na2HPO4 = di-nátrium-hidro-foszfát, KH2PO4 = kálium-dihido-foszfát (savanyu sók) v. BiOCl = bizmus-oxi-klorid v. másként bázisos bizmutklorid, Bi(OH).(NO3)2 = bizmut-dihidroxid-nitrát és Bi(OH)2(NO3) = bizmut-dihidroxid-nitrát. A sók vizben részint oldhatatlanok, részint oldhatók és pedig rendszerint annál nagyobb mennyiségben, mennél melegebb a viz; többnyire kristályosak és ezek rendszerint kristályvizet tartalmaznak. Magasabb hőmérsékletre hevítve, egyesek kivételével, nem változnak meg az alkali fémek sói, a többiek azonban elbomlanak. A sók a közélet szempontjából is igen fontos vegyületek, mert közülök nagyon sokat használnak az iparban (szóda, salétrom), a háztartásban (konyhasó), az orvosi gyakorlatban (káliumjodid, nátriumhidrokarbonát, magnéziumszulfát) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is