Solms

régi német grófi és részben hercegi család, melynek első ősekétn 1129. Marquard, S. gróf van megnevezve, a Wetterauban fekvő Braunfels várnak ura. 1409. a család két ágra szakadt, melyek közül az egyik S.-Braunfels, a másik S.-Lich nevet vette fel. Az első ág három oldalágra szakadt, melyek közül ma már csak a Greiffenstein-ág áll fenn, mely 1693. a Braunfels nevet vette fel s 1742. hercegi rangra emeltetett. A második főág két mellékágra szakadt: a S.-Hohen-S.-Lich és a S.-Laubach ágra; amaz 1792. hercegi rangot nyert, emez grófi rangban maradt. Ez utóbbi megint két mellékágra oszlott: S.-Sonnenwalde és S.-Baruth ágra; az utolsó S.-Rödelheim és S.-Assenheim Hessenben ma is virágzó ágra szakadt. Az önálló fejedelmi hatalmat mind a hercegi, mind a grófi ág 1806. vesztette el. S.-Braunfels György herceg (szül. 1836 márc., megh. 1891 ápr. 3.) Braunfels várát nagy költséggel restauráltatta. Egyetlen fia György Frigyes herceg, szül. 1890. Ez ág birtokai Poroszországban, Württembergben és Hessenben fekszenek, összesen 514 km² területtel, mely birtokokkal a rajnai tartományi országgyülésen egy virilis szavazat van egybekötve. A herceg rendes tartózkodási helye Braunfels. Ez ágból származott S.-Braunfels Károly herceg, osztrák-magyar altábornagy is (szül. 1812 jul. 27., megh. 1875 nov. 13.), ki a Mecklenburg-Strelitz nagyhercegi és a hannoveri ex-királyi családdal vérrokonságban állott; buzgó képviselője volt az osztrák érdekeknek. Katolikussá lett fiai az osztrák hadseregben szolgálnak. S.-Hohen-S.-Lich Hermann herceg (szül. 1838 ápr. 15.) porosz és hesseni fenhatóság alatt bir uradalmakat, összesen 220 km² területtel; székhelye Lich. Tagja a hesseni első kamarának s szavazattal bir a porosz rajnai tartományi gyülésen is. A porosz és szász királyságok területén fekvő birtokok tulajdonosa újabban S. Tivadar gróf volt, megh. Berlinben 1890.; ennek öccse Eberhard gróf, német követ volt Madridban és Rómában. V. ö. S.-Laubach gróf, Gesch. des Grafen- und Fürstenhauses S. (Frankfurt 1865).

Forrás: Pallas Nagylexikon