Solonis-szőllő
(l. az ábrát). A Vitis riparia, a Vitis candicans és a Vitis
rupestris amerikai szőllőfajok természetes kereszteződése által keletkezett
szőllőfajta, mely Texas szaki részében vadon nő. Törzse zömök, erős; növése
buja, felfelé kapaszkodó; hajtásai hosszuk, hosszu ízekkel, zsenge korban
nagyon gyapjasok; levelei középnagyok, a ripárialevelektől főleg az élesebb
fogazat által különböznek, az erezeten szőrösek s az alsó lapok az erekközött
is finom szőrökkel vannak benőve; fürtje kicsiny, könnyen lehulló apró feket
bogyókkal. A S. előnye a ripáriával és a rupestrisszel szemben, hogy a meszet
és a talajnedvességet sokkal jobban elbirja mint amazok, de viszont a száraz
talajban tönkre megy. Nehezebben szaporítható sima vesszőről, mint a ripária s
nem is forrad olyan könnyen össze az európai szőllővel, mint emez s a rajta
készült ojtványok nem birnak a ripária-ojtványok termékenységével. Nagy
hátránya az, hogy a filloxerának távolról sem áll annyira ellent, mint a
ripária és a rupestris. A S.-vel rokon s egészen hasonló tulajdonságokkal biró
fajta a Novo-Mexicana.
[ÁBRA] Solonis-szőllő levele
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|