Solymos
1. kisközség Arad vármegye radnai j.-ban, (1891) 1615 oláh
lak., a Maros folyó partján, aho lelőreszökő magas hegyen S. várának romjai
állanak. A várról 1278. tétetik először említés; 1440. I. Ulászló Ország
Mihálynak és Jánosnak adományozza; 1446. Hunyadiak, utóbb a Báthory-család
kezére került s 1551 után a törökök foglalták el, de 1595. Borbély György
kiűzte őket innen. 1597. Jósika Istváné volt a vár, 1602. Báthory Zsigmond
Székely Mózesnek adományozá. 1603. ismét török kézre került s ekkor újból
Borbély György hódította vissza. Bár a Székely-család továbbra is igényt
tartott rá, Rákóczi Zsigmond 1607. mégis elzálogosította Lugossy János lippai
kapitánynak. S. romjai most gyorsan pusztulnak. A község közepén föles-vasas
savanyuvizforrás fakad. V. ö. Márki Sándor, A Maros mentén (Magyar Gaea 1881.
évf.). - 2. S. nagyközség Heves vármegye gyöngyösi j.-ban, (1891) 2040 magyar
lak. - 3. Kis-S., kisközség Udvarhely vármegye székelyudvarhelyi j.-ban, (1891)
1030 magyar lak. - 4. Maros-S., kisközség Hunyad vármegye dévai j.-ban, (1891)
1129 oláh és magyar lak., sóhivatallal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
- 5. Nagy-S., kisközség Udvarhely vármegye székelykeresztúri j.-ban, (1891)
1038 magyar lakossal.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|