Sólyomfélék

(Falconidae), tágabb értelembena ragadozó madarak egyik csoportja, melyek nappaliak, erős testalkatuak, erős és többnyire hogasan hajló és fogazott csőrrel ellátottak, fejük és nyakuk tollas, szárnyaik nagyok és erősek. Farkuk 12 kormánytollu. Ide tartoznak a sasok, kányák, ölyvek, héják és a tulajdonképeni sólymok (Falconidae), amelyeket rövid, de erősen görbült és fogazott csőr és hosszu szárnyak tüntetnek ki. Csőrük orma rövidebb, mint a középső ujj fele karommal együtt; külső ujjuk valamivel hosszabb a belsőnél. Szárny- és faktollaik kemények. Ide tartoznak a vércsék (l. o.) és a sólymok, melyekből hazánkban 5 faj él, u. m. a kis sólyom (Falco regulus Pall.), amely nálunk hegyes és lapályos vidéken csak télen jelenik meg. A kerecsensólyom (l. o.). A vándorsólyom (F. peregrinus Gon.), háta sötétbarna, hasa fehér, számos barna hullámvonallal. Farkán 7-9 fehér harántszalaggal, gatyája fehér. Magyarország hegyein gyakori, ahol fészkel is; télen ellátogat a síkságokra is. A hosszu szárnyu sólyom (l. o.). A Feldegg-sólyom (F. Feldeggi Schl.) a Duna- és tiszapart erdeiben honos. Télen melegebb vidékekre vonul. L. még Méhészölyv és Vadászsólyom.

Forrás: Pallas Nagylexikon