Somlyó-hegy
egészen szabadon álló hatalmas bazalt-kúphegy, mely Veszprém
vármegye devecseri j.-ban Somlyó-Vásárhely fölött emelkedik; magassága 435 m.
Tetején rom van, melynek falai még meglehetős épségben vannak. Az alsó várban
kivehetők még a várőrség szobái, a belső várban a várúr lakása és a
konyhahelyiség magas kürtőjével. Az udvar közepén bedobált kővel és törmelékkel
jóformán megtöltött széles, kikövezett kút van. Már a XIV. sz. végén fennállott
mint királyi vár. Zsigmond azonban 1389. Garai Miklós nádor fiainak Miklósnak
és Jánosnak adta át cserébe a valkóvármegyei ivánkaszentgyörgyi uradalomért. A
Garai-család kezén maradt 1457-ig, amikor is Garai László nádor a pannonhalmi
Szt.-Márton-monostornak konventje előtt megjelenvén, élő szóval előadta, hogy
atyja Miklós a gőri püspökséget néhány évig világi kézzel kormányozta és
jövedelmeit kénye-kedve szerint használta, azon igéretét pedig, hogy a gőyri
egyházat ennek fejében kárpótolja, hirtelen halála miatt nem teljesíthette. Ő
tehát, hogy atyja lelkét megmentse az isten boszujától, S. várát minden
tartozandóságaival együtt a győri püspökség számára felajánlotta. A vár azonban
kevés ideig maradhatott a győri püspökség birtokában, mert már 1464-ben
tapsonyi Anthimi János kezén találjuk. 1495. Bakócz Tamás egri püspök kapta
királyi adományban, ki végrendeletében e várat 1517. unokaöccsének erdődi
Bakócz Péternek hagyományozta. Ettől fogva a XVI. sz.-ban az Erdődy-család a
vár ura. 1603. Nádasdy Tamásé, ki ez év jan. 6. Ugod és Devecser várával együtt
örökjogon adta el 6000 magyar forintért Megyeri Imrének és neje Viczay
Magdolnának. 1675. Liszti János gróf a vár birtokosa. Utoljára 1717. szerepel,
midőn Bottyán János, Rákóczi tábornoka, Starhemberg, Rabutin és Pálffy
közeledtének hirére a várat élelemmel láttatta el, s az ugy ahogy kijavított
ócska fészekbe némi csekély őrhadat vetett. Hadi jelentősége már akkor sem
volt, s a felkelés végén pusztán hagyják, az egészetnek engedik át. V. ö.
Tudományos Gyüjtemény (1824, VIII., 85.); Véghelyi Dezső, Győri Történelmi és
Régészeti Füzetek (4. köt.); Ráth Károly, Vasárnapi Újság (1865. évf. 16. sz.);
Magyarország képekben (Pest 1868). E két utóbbi képpel.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|