Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
sommás eljá... short cause...

Magyar Magyar Német Német
Sommás eljá... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Sommás eljárás

a peres eljárásnak egyik neme, ellentétben a rendes eljárással, mely utóbbitól a gyors elbonyolítás érdekében nagyobb egyszerüségével különbözik. A modern perrendeknek iránya a S. alá tartozó eseteknek kibővítése. Nálunk a S.-t az 1893. XVIII. t.-c. szabályozza, amely korszakot alkotó jelentőséggel bir, mert a szóbeliséget s a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvét és pedig az utóbbit a rendes eljrására kiterjedőleg is érvényesítette. A törvénynek erre vonatkozó nagy fontosságu 64. §-a szerint: a biróság a bizonyítékok mérlegelésében törvényes bizonyítási szabályokhoz csak a jelen törvényben kijelölt esetekben van kötve, egyébként pedig valamely tényállásnak valóságát v. valótlanságát a tárgyalás s a bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatása alapján itéli meg. S. szerint a királyi járásbiróságok járnak el a hatáskörükhöz utasított ügyekben. Az értékahtár bizonyos esetekben 500 frt, más esetekben 200 frt. Vannak azonban oly ügyek, amelyek a per tárgyának értékére való tekintet nélkül S. alá tartoznak. S.-ban a felek személyesen végezhetnek perbeli cselekményeket, s ha nem személyesen járnak el, magukat rendszerint csak ügyvéd által képviseltethetik. A kivételeket a törvény határozza meg, igy p. a férj képviselheti nejét, a nő férjét, a testvér testvérét, a felmenő rokon a lemenő rokont és megfordítva s a pertárs pertársát. A külföldi felperes a törvényben meghatározott eseteken kivül alpereskivánatára a perköltség fedezéséül biztosítékot adni tartozik. A kereset, mely irásban adható be vagy jegyzőkönyvbe mondható, csak előkészítő irat jellegével bir, mert a tárgyalás szóbeli jellegénél fogva a felperes keresetét a tárgyaláson élő szóval tartozik előadni, s ebben az alperessel közölt kereset tartalmához kötve nincs, de ha a szóbeli kereset annyira eltér az alperessel közölt keresettől, hogy alperes védelmét azonnal elő nem terjesztheti, a tárgyalás alperes kérelmére felperesnek költségére elhalasztandó. A keresetre alperes első sorban esetleges pergátló kifogásait, ilyenek hiányában, vagy ha a biróság azokat elvetette, érdemleges ellenkérelmté adja elő, s a felek az ügy érdemében tárgyalnak. A tárgyalást a biró vezeti. A trágyalásról ejgyzőkönyv veendő fel, amelynek egyebek között a feleknek lényeges nyilatkozatait, bizonyítékait, s a bizonyítási eljárás eredményeit kell tartalmaznia. A szóbeliség elvének folyománya az u. n. eventualis elvnek mellőzése, vagyis az, hogy a felek nyilatkozataikat, bizonyítékaikat a tárgyalás tartama alatt s berekesztése előtt bármikor terjeszthetik elő. A bizonyításnál a legfontosabb újítás a szabad bizonyítás már említett elvének érvényesítésén kivül az, hogy esküvel (fő-, pót-, becslő-, felfedező-eskü) való bizonyításnak helye nincs, e helyett a biró jogosítva van a feleket, akár azoknak egyikét, akár mindkettőt eskü alatt is kihallgatni. A felek továbbá megállapodhatnak abban, hogy valamely döntő ténykörülménynek bebizonyítása valamelyik félnek v. egy harmadik személynek esküjétől tetessék függővé, s az egyességet is eskütől függővé tehetik. Csakis az okiratokkal való bizonyításnál van a biró a törvényben megállapított szabályokhoz kötve, melyekből kiemelendő különösen az, hogy a közokiratok, melyeket a kiállítók törvényes illetőségük köréhez tartozó tényekről adtak ki, ugy mint eddig, teljes bizonyító erővel birnak mindaddig, mig az ellenfél azoknak hamisságát vagy szabálytalanságát be nem bizonyítja. A polgári perrendtartás szabályainak megfelelően kiállított magánokiratok, ha valódiságuk nincs kétségbevonva v. be van bizonyítva, az ellenkezőnek bebizonyításáig teljes bizonyítékkal szolgálank arra nézve, hogy kiállítójuk a bennük foglalt nyilatkozatokat tette, tehát, s ez igen fontos, csak a nyilatkozat megtörténtét bizonyítják, de nem a nyilatkozat tartalmának valódiságát is. A tanubizonyításnál a törvény megállapítja azokat az eseteket, melyekben valaki tanuként ki nem hallgatható v. a tanuságtételt megtagadhatja; melyekben a tanu megesketése mellőzendő v. pedig mellőzhető. Újítás számba megy annak megengedése, hogy a felek a biró engedelmével a tanuhoz kövzetlenül is intézhetnek kérdéseket. A tárgyalást a biró bezárja akkor, ha a per érdeme végeldöntésre alkalmas. Az érdemben a biró itélettel határoz. A szóbeliség elvének következménye, hogy itéletet, valamitn a szóbeli tárgyalás alapján más határozatot csak az a biró hozhat, aki a htározathozatalnak alapul szolgáló tárgyaláson jelen volt. Ha a határozathozatal előtt a biró személyében változás történik, a tárgyalást ismételni kell, a feleknek cselekményei azonban ahtályukat megtartják. A végitéleten kivül a S. ismer: a) elkülönített végitéletet, melyet a biró akkor hozhat, ha több per közül, melyeket egy eljárásba egysített, csupán egy alkalmas az eldöntésre; b) részitéletet, melynek akkor van helye, ha egy keresetben érvényesített több követelés közül csupán egy, vagy viszonkereset esetében csupán a kereset v. csupán a viszonkereset. v. pedig ha a kereseti v. viszonkereseti követelésnek csupán egy része alkalmas a végeldöntésre; c) közbeszóló itéletet a követelésnek alapja tárgyában, ha a követelés mennyiségéne kérdése attól elkülöníthető. Ily esetben a kvöetelés mennyiségére nézve tárgyalás csak a követelés alapját megállapító itélet jogerőre emelkedése után folytatható; d) kiegészítő itéletet, melynek a felek kérelmére oly esetben van helye, ha az itélet a kereseti v. ellenkérelem önállólag is eldönthető valamely részéről, p. a perköltségről nem intézekdett v. oly esetekben, melyekben annak helye van, az itéletet a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak kijelenteni elmulasztotta.

A felebbezési biráskodást, nem mint eddig a királyi itélő tábla, hanem a királyi törvényszék gyakorolja, amely háromtagu tanácsban határoz. ha a per tárgyának értéke 50 frtot meg nem halad, felebbezésnek rendszerint helye nincs. Mig az eddigi eljárás szerint a felebbviteli biróság az ügyiratok alapján (ex actis) birálta felül az ügyet, az új törvény szerint a felebbezési eljárásban is szóbelileg tárgyalandó; ettől, bizonyos alárendelt jelentőségü eseteket nem száímtva, csak akkor van eltérésnek helye, ha az összes érdekelt felek kijelentik, hogy szóbeli tárgyalást nem kivánnak. A felebbezés elintézése ilyenkor nyilvános előadás mellett történik, mely azonban az eddig érvényben volt nyilvános előadástól lényegileg abban különbözik, hogy a felek az előadásnál felszólalhatnak s kérelmeiket szóval indokolhatják. Egy második jogorvoslat S.-ban a felülvizsgálat (revizió), melynek azonban a ténykérdésben nem, csakis jogkérdésben van helye, tehát jelesül az anyagi jog helytelen alkalmazása vgy valamely lényeges eljárási szabálynak megsértése miatt (l. Felülvizsgálati kérelem).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is