a peres eljárásnak egyik neme, ellentétben a rendes
eljárással, mely utóbbitól a gyors elbonyolítás érdekében nagyobb
egyszerüségével különbözik. A modern perrendeknek iránya a S. alá tartozó
eseteknek kibővítése. Nálunk a S.-t az 1893. XVIII. t.-c. szabályozza, amely
korszakot alkotó jelentőséggel bir, mert a szóbeliséget s a bizonyítékok szabad
mérlegelésének elvét és pedig az utóbbit a rendes eljrására kiterjedőleg is
érvényesítette. A törvénynek erre vonatkozó nagy fontosságu 64. §-a szerint: a
biróság a bizonyítékok mérlegelésében törvényes bizonyítási szabályokhoz csak a
jelen törvényben kijelölt esetekben van kötve, egyébként pedig valamely
tényállásnak valóságát v. valótlanságát a tárgyalás s a bizonyítás egész
tartalmának szorgos méltatása alapján itéli meg. S. szerint a királyi
járásbiróságok járnak el a hatáskörükhöz utasított ügyekben. Az értékahtár
bizonyos esetekben 500 frt, más esetekben 200 frt. Vannak azonban oly ügyek,
amelyek a per tárgyának értékére való tekintet nélkül S. alá tartoznak. S.-ban
a felek személyesen végezhetnek perbeli cselekményeket, s ha nem személyesen
járnak el, magukat rendszerint csak ügyvéd által képviseltethetik. A
kivételeket a törvény határozza meg, igy p. a férj képviselheti nejét, a nő
férjét, a testvér testvérét, a felmenő rokon a lemenő rokont és megfordítva s a
pertárs pertársát. A külföldi felperes a törvényben meghatározott eseteken
kivül alpereskivánatára a perköltség fedezéséül biztosítékot adni tartozik. A
kereset, mely irásban adható be vagy jegyzőkönyvbe mondható, csak előkészítő irat
jellegével bir, mert a tárgyalás szóbeli jellegénél fogva a felperes keresetét
a tárgyaláson élő szóval tartozik előadni, s ebben az alperessel közölt kereset
tartalmához kötve nincs, de ha a szóbeli kereset annyira eltér az alperessel
közölt keresettől, hogy alperes védelmét azonnal elő nem terjesztheti, a
tárgyalás alperes kérelmére felperesnek költségére elhalasztandó. A keresetre
alperes első sorban esetleges pergátló kifogásait, ilyenek hiányában, vagy ha a
biróság azokat elvetette, érdemleges ellenkérelmté adja elő, s a felek az ügy
érdemében tárgyalnak. A tárgyalást a biró vezeti. A trágyalásról ejgyzőkönyv
veendő fel, amelynek egyebek között a feleknek lényeges nyilatkozatait,
bizonyítékait, s a bizonyítási eljárás eredményeit kell tartalmaznia. A
szóbeliség elvének folyománya az u. n. eventualis elvnek mellőzése, vagyis az,
hogy a felek nyilatkozataikat, bizonyítékaikat a tárgyalás tartama alatt s
berekesztése előtt bármikor terjeszthetik elő. A bizonyításnál a legfontosabb
újítás a szabad bizonyítás már említett elvének érvényesítésén kivül az, hogy
esküvel (fő-, pót-, becslő-, felfedező-eskü) való bizonyításnak helye nincs, e
helyett a biró jogosítva van a feleket, akár azoknak egyikét, akár mindkettőt
eskü alatt is kihallgatni. A felek továbbá megállapodhatnak abban, hogy
valamely döntő ténykörülménynek bebizonyítása valamelyik félnek v. egy harmadik
személynek esküjétől tetessék függővé, s az egyességet is eskütől függővé
tehetik. Csakis az okiratokkal való bizonyításnál van a biró a törvényben
megállapított szabályokhoz kötve, melyekből kiemelendő különösen az, hogy a
közokiratok, melyeket a kiállítók törvényes illetőségük köréhez tartozó
tényekről adtak ki, ugy mint eddig, teljes bizonyító erővel birnak mindaddig,
mig az ellenfél azoknak hamisságát vagy szabálytalanságát be nem bizonyítja. A
polgári perrendtartás szabályainak megfelelően kiállított magánokiratok, ha
valódiságuk nincs kétségbevonva v. be van bizonyítva, az ellenkezőnek
bebizonyításáig teljes bizonyítékkal szolgálank arra nézve, hogy kiállítójuk a
bennük foglalt nyilatkozatokat tette, tehát, s ez igen fontos, csak a
nyilatkozat megtörténtét bizonyítják, de nem a nyilatkozat tartalmának
valódiságát is. A tanubizonyításnál a törvény megállapítja azokat az eseteket,
melyekben valaki tanuként ki nem hallgatható v. a tanuságtételt megtagadhatja;
melyekben a tanu megesketése mellőzendő v. pedig mellőzhető. Újítás számba megy
annak megengedése, hogy a felek a biró engedelmével a tanuhoz kövzetlenül is
intézhetnek kérdéseket. A tárgyalást a biró bezárja akkor, ha a per érdeme
végeldöntésre alkalmas. Az érdemben a biró itélettel határoz. A szóbeliség
elvének következménye, hogy itéletet, valamitn a szóbeli tárgyalás alapján más
határozatot csak az a biró hozhat, aki a htározathozatalnak alapul szolgáló
tárgyaláson jelen volt. Ha a határozathozatal előtt a biró személyében változás
történik, a tárgyalást ismételni kell, a feleknek cselekményei azonban
ahtályukat megtartják. A végitéleten kivül a S. ismer: a) elkülönített
végitéletet, melyet a biró akkor hozhat, ha több per közül, melyeket egy
eljárásba egysített, csupán egy alkalmas az eldöntésre; b) részitéletet,
melynek akkor van helye, ha egy keresetben érvényesített több követelés közül
csupán egy, vagy viszonkereset esetében csupán a kereset v. csupán a
viszonkereset. v. pedig ha a kereseti v. viszonkereseti követelésnek csupán egy
része alkalmas a végeldöntésre; c) közbeszóló itéletet a követelésnek alapja
tárgyában, ha a követelés mennyiségéne kérdése attól elkülöníthető. Ily esetben
a kvöetelés mennyiségére nézve tárgyalás csak a követelés alapját megállapító
itélet jogerőre emelkedése után folytatható; d) kiegészítő itéletet, melynek a
felek kérelmére oly esetben van helye, ha az itélet a kereseti v. ellenkérelem
önállólag is eldönthető valamely részéről, p. a perköltségről nem intézekdett
v. oly esetekben, melyekben annak helye van, az itéletet a felebbezésre való
tekintet nélkül végrehajthatónak kijelenteni elmulasztotta.
A felebbezési biráskodást, nem mint eddig a királyi itélő
tábla, hanem a királyi törvényszék gyakorolja, amely háromtagu tanácsban
határoz. ha a per tárgyának értéke 50 frtot meg nem halad, felebbezésnek
rendszerint helye nincs. Mig az eddigi eljárás szerint a felebbviteli biróság
az ügyiratok alapján (ex actis) birálta felül az ügyet, az új törvény szerint a
felebbezési eljárásban is szóbelileg tárgyalandó; ettől, bizonyos alárendelt
jelentőségü eseteket nem száímtva, csak akkor van eltérésnek helye, ha az
összes érdekelt felek kijelentik, hogy szóbeli tárgyalást nem kivánnak. A
felebbezés elintézése ilyenkor nyilvános előadás mellett történik, mely azonban
az eddig érvényben volt nyilvános előadástól lényegileg abban különbözik, hogy
a felek az előadásnál felszólalhatnak s kérelmeiket szóval indokolhatják. Egy
második jogorvoslat S.-ban a felülvizsgálat (revizió), melynek azonban a
ténykérdésben nem, csakis jogkérdésben van helye, tehát jelesül az anyagi jog
helytelen alkalmazása vgy valamely lényeges eljárási szabálynak megsértése
miatt (l. Felülvizsgálati kérelem).
Forrás: Pallas Nagylexikon