Söradó

vagy söritaladó, azon összetett adó, amely magában foglalja egyfelől a sör fogyasztására kivetett közvetett adót és a sör kimérésére rótt itelmérési jövedéket. Az 1881. IV. t.-c. a sör után hektoliterenként 1 forintnyi fogyasztási adót állapított meg; ez adótételt az 1883. V. t.-c. 1,50 forintra emelte föl s egyben módosította az elül idézett t.-c. sok más rendelkezését is; az 1887. XLVII. t.-c. azután 3 forintra emelvén fel a szóban forgó adótételt, a megelőző rendelkezéseket még más tekintetekben is megváltoztatta. Az 1888. XXXV. t.-c. a szeszes italok kimérése és kis mértékben való elárusítása felett a kizárólagos rendelkezési jogot az állam részére foglalta el és a 11. § megállapította, hogy a kimérésre és kis mértékben való eladásra engedéllyel biró egyének állandó összegben megállapítandó évi italmérési illetéket s a kimért szeszes italok neméhez és mennyiségéhez mért italmérési adót tartoznak fizetni. Az ekként megállapított italmérési jövedéktörvényt némely részében módosította az 1890. XXXVI. t.-c. s aztán az 1892. XV. t.-c. egyesítette azt az akkor még érvényben volt sörfogyasztási adóval, amely egyesített adók fejében söritaladó néven hektoliterenként 5 frt. adótételt állapított meg, rendelkezvén egyszersmind az illető adó kivetése, biztosítása, behajtása és bérbe adása tekintetében is. Végre az 1894. XXX. t.-c. meghatározta, hogy a vámvonalon át kivitt sör után a termelők miféle fogyasztási adóvisszatérítésekre tarthatnak számot. L. még Italmérési jövedék.

Forrás: Pallas Nagylexikon