Soria

1. spanyol tartomány Ó-Kasztiliában, Logrono, Saragossa, Guadalajara, Segovia és Burgos közt, 9968 km² területtel, (1887) 151,471 lak. A tartomány átlagos magassága felülmulja az 1000 m.-t. K-en emelkedik a Moncayo (2315 m.), Ny-on a Duero forrásánál a Picos de Urbion (2252 m.) és Logrono határán a Cebollera (2139 m.). A D-i részeken a hegyek nem oly magasak; csakis DNy-on a Sierra de Guadarramában vannak ismét nagyobb hegyek A fő folyó a Duero, amely itt számos rohanó vizü patakot vesz föl, aminők az Ebros, Izana, Adante, az Ucero stb. Az Ebróba négy kisebb folyó (Cidacos, Alhama, Queiles és Jalon) folyik. Az Ebro felé eső legalacsonyabb völgyektől eltekintve az éghajlat mindenütt kontinentális és hideg. S.-ban az évi középhőmérséklet 11,50 (a télé 4,1°, a nyáré 20,1°). Az évi esőmennyiség 630 mm. Az egész területből az öntözhető föld 16,842 ha., amiből 8093 ha. szántó, 4950 ha. kert, gyümölcsös v. kenderes és 120 ha. szőllő, mig a nem öntözhető föld 693,548 ha., amiből 360,229 ha. gabonaföld s 2306 ha. szőllő. A legelők nagy kiterjedése miatt az állattenyésztés virágzó. Az állatállomány 693,479 juh, 33,512 kecske, 5187 sertés, 5058 szarvasmarha, 3358 ló, 7682 szamár és 8383 öszvér. Az ipar igen jelentéktelen. Járásai: Agreda, Almazan, Burgo de Osma, Medinaceli és S. - 2. S., az ugyanily nevü spanyol tartomány fővárosa, a Duero jobb partján, 1049 m.-nyi magasban, (1887) 6285 lak., vajkészítéssel; a Gomara-család nagy palotájával, San Pedro templomában egy állítólagos Tizian-képpel; közelében a San Saturio klastrommal, amelynek egy része a sziklába van vésve. 5 km.-nyire vannak az antik Numantia romjai.

Forrás: Pallas Nagylexikon