Sósav

hidrogénklorid, klórhidrogén (spiritus salis, acidum hidrochloricum, acid. muriaticum), HCl. Szúrós szagu gáz, amelynek vizes oldatát először Basilius Valentinus állította elő a XV. sz.-ban, egészen tiszta állapotban pedig Priestley 1771. Előfordul a természetben némely vulkáni gázban és Dél-Amerika néhány folyójában, amelyek vulkáni vidéken folynak keresztül; a gyomornedvben is van S., minthogy az emésztésnek igen fontos tényezője. A S. hidrogén és klórból képződik magas hőmérsékleten, vagy a fény hatására és az egyesülés durranás kiséretében történik, ha az említett két gáznak egyenlő térfogatait elegyítettük egymással. A S. előállítható a kloridokból, ha azokat koncentrált kénsavval melegítjük; e célra azonban rendesen konyhasót (NaCl) használnak, amelyet előbb megolvasztanak és darabokra törve lombikban kénsavval öntenek le. A Leblanc-féle szódagyártásnál melléktermékül igen nagy mennyiségü S.-at kapnak. A S. szintelen, szúrós szagu gáz, amely a levegőn füstölög, mert a levegő nedvességével egyesül és ezzel megsűrüsödik. Igen alacsony hőmérsékletre lehűtve, több atmoszférai nyomással szintelen folyadékká megsűríthető. A S.-gáznak sűrüsége 1,278(levegő=1) és vizben rendkivül könnyen oldódik; 1 térfogat viz 0°-on 505 térfogat (0,825 gr.) és 20°-on 440 térfogat (0,721 gr.) S.-gázt abszorbeál; ezért S.-gázzal telt palack viz alatt kinyitva egy pillanat alatt megtelik vizzel. A S.-gáznak vizes oldatát közönségesen S.-nak nevezik, amelynek fajsúlya a savtartalommal növekszik.

E számok összehasonlításából az derül ki, hogy a savtartalom közelítőleg a fajsúly két első tizedesének kétszeresével egyenlő. A S. igen erős egybázisu sav; a legtöbb fémet hidrogénfejlődés közben feloldja és kloridokká alakítja át; oxidáló anyagok (p. mangánhiperoxid, káliumklorát stb.) a S.-at elbontják és ekkor klórgáz fejlődik belőle. A S.-at nemcsak a laboratoriumban, hanem az iparban is igen sokféle célra (klórfejlesztésre, kloridok előállítására stb.) alkalmazzák és ezenkivül gyógyszerül is használják. A magyar gyógyszerkönyvben hivatalos; ne legyen szennyezve kénsavval, szabad klórral, nehéz fémekkel, legkivált pedig arzénnal.

Forrás: Pallas Nagylexikon