Sósav
hidrogénklorid, klórhidrogén (spiritus salis, acidum
hidrochloricum, acid. muriaticum), HCl. Szúrós szagu gáz, amelynek vizes
oldatát először Basilius Valentinus állította elő a XV. sz.-ban, egészen tiszta
állapotban pedig Priestley 1771. Előfordul a természetben némely vulkáni gázban
és Dél-Amerika néhány folyójában, amelyek vulkáni vidéken folynak keresztül; a
gyomornedvben is van S., minthogy az emésztésnek igen fontos tényezője. A S.
hidrogén és klórból képződik magas hőmérsékleten, vagy a fény hatására és az
egyesülés durranás kiséretében történik, ha az említett két gáznak egyenlő térfogatait
elegyítettük egymással. A S. előállítható a kloridokból, ha azokat koncentrált
kénsavval melegítjük; e célra azonban rendesen konyhasót (NaCl) használnak,
amelyet előbb megolvasztanak és darabokra törve lombikban kénsavval öntenek le.
A Leblanc-féle szódagyártásnál melléktermékül igen nagy mennyiségü S.-at
kapnak. A S. szintelen, szúrós szagu gáz, amely a levegőn füstölög, mert a
levegő nedvességével egyesül és ezzel megsűrüsödik. Igen alacsony hőmérsékletre
lehűtve, több atmoszférai nyomással szintelen folyadékká megsűríthető. A
S.-gáznak sűrüsége 1,278(levegő=1) és vizben rendkivül könnyen oldódik; 1
térfogat viz 0°-on 505 térfogat (0,825 gr.) és 20°-on 440 térfogat (0,721 gr.)
S.-gázt abszorbeál; ezért S.-gázzal telt palack viz alatt kinyitva egy pillanat
alatt megtelik vizzel. A S.-gáznak vizes oldatát közönségesen S.-nak nevezik,
amelynek fajsúlya a savtartalommal növekszik.
Fajsúly 15°-on:
|
Savtartalom %-okban:
|
1,2000
|
40,77
|
1,1802
|
36,29
|
1,1494
|
30,17
|
1,1206
|
24,46
|
1,1000
|
20,35
|
E számok összehasonlításából az derül ki, hogy a savtartalom
közelítőleg a fajsúly két első tizedesének kétszeresével egyenlő. A S. igen
erős egybázisu sav; a legtöbb fémet hidrogénfejlődés közben feloldja és
kloridokká alakítja át; oxidáló anyagok (p. mangánhiperoxid, káliumklorát stb.)
a S.-at elbontják és ekkor klórgáz fejlődik belőle. A S.-at nemcsak a
laboratoriumban, hanem az iparban is igen sokféle célra (klórfejlesztésre,
kloridok előállítására stb.) alkalmazzák és ezenkivül gyógyszerül is
használják. A magyar gyógyszerkönyvben hivatalos; ne legyen szennyezve
kénsavval, szabad klórral, nehéz fémekkel, legkivált pedig arzénnal.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|