Sóska
savanyu lapu (növ., Rumex L.), a róla nevezett családnak
egy-kétnyáréltü füve ízelt szárral, bütykein lent nyeles, felfelé nyeletlen,
elszórt egyszerü levelekkel, ágtetőző, jobbadán özvegy, sőt kétlaku fürtben
apró pirosas virágokkal, melyek takarója kétszer hármaslevelü, himje kétszer
hármas, termője három, illetve kétélü. Valamennyi főzeléknövény; S.-sav van
benne, ezt azelőtt leveléből főzték, de most más módon, olcsóbban gyártják
(lásd Oxálsav). Gyakoribb faja a réti v. erdei S., sós-lórom (R. acetosa L.),
30-50 cm. magas, szárán hosszukás nyilastövü levelekkel. A széleslevelü,
dárdástövü hegyi v. francia S. (R. arifolius All.), havas vidéken, hazánkban is
terem, de Nyugat-Európában sokkal gyakoribb. Nagyobb városaink körül mind a
kettőt termesztik. A kerti, kerek v. spanyol S. (R. acetosella L., apró S.),
Nyugat-Európából származik; kerek, dárdástövü levele kékesen hamvas. A madár-S.
(R. acetosella L., apró S.), bokros tövü, alacsony szárán keskenyen lándsás
levelinek dárdás töve szétáll. A veséslevelü kétanyás S. (R. digynus L.) a
hegyek hóhatárához közel terem; termőjéért külön génusznak (Oxyria Hill.) is
tekintik. A S. gyökerét a nép szorító, levelét lágyító orvosszerü használja. L.
Lósóska, Angol spenót.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|