Sóska

savanyu lapu (növ., Rumex L.), a róla nevezett családnak egy-kétnyáréltü füve ízelt szárral, bütykein lent nyeles, felfelé nyeletlen, elszórt egyszerü levelekkel, ágtetőző, jobbadán özvegy, sőt kétlaku fürtben apró pirosas virágokkal, melyek takarója kétszer hármaslevelü, himje kétszer hármas, termője három, illetve kétélü. Valamennyi főzeléknövény; S.-sav van benne, ezt azelőtt leveléből főzték, de most más módon, olcsóbban gyártják (lásd Oxálsav). Gyakoribb faja a réti v. erdei S., sós-lórom (R. acetosa L.), 30-50 cm. magas, szárán hosszukás nyilastövü levelekkel. A széleslevelü, dárdástövü hegyi v. francia S. (R. arifolius All.), havas vidéken, hazánkban is terem, de Nyugat-Európában sokkal gyakoribb. Nagyobb városaink körül mind a kettőt termesztik. A kerti, kerek v. spanyol S. (R. acetosella L., apró S.), Nyugat-Európából származik; kerek, dárdástövü levele kékesen hamvas. A madár-S. (R. acetosella L., apró S.), bokros tövü, alacsony szárán keskenyen lándsás levelinek dárdás töve szétáll. A veséslevelü kétanyás S. (R. digynus L.) a hegyek hóhatárához közel terem; termőjéért külön génusznak (Oxyria Hill.) is tekintik. A S. gyökerét a nép szorító, levelét lágyító orvosszerü használja. L. Lósóska, Angol spenót.

Forrás: Pallas Nagylexikon