Sötét kamara
(camera obscura). Besötétített szobába kis nyiláson át
kivülről bebocsátott fénysugarak egy a nyilás elé tett fehér ernyőre a kivül
levő tárgyaknak, tájnak szines hű képét fordított helyzetben rajzolják, mely
annál kisebb, minél közelebb áll az ernyő a nyiláshoz, és annál élesebb, de
egyszersmind annál gyengébb fényü, minél kisebb a nyilás; a tünemény oka a
fénysugarak egyenes terjedése. A tünemény felfedezője valószinüleg Leonardo da
Vinci. Giambattista della Porta érdeme, hogy a nyilásba domboru lencsét
alkalmazott és igy a fénytörés tüneményének felhasználása által sokkal erősebb
és élesebb képet birt előállítani. Hooke szerkesztette az első hordozható
kamarát. Ez derékszögü, belül feketére festett szekrényke, melynek egyik
lapjára alkalmazott ki-be tolható csőben a domboru lencse van foglalva, az
ezzel szemben fekvő oldalán pedig egy a kép felfogására szolgáló, homályosra
csiszolt üveglemez beilleszthető. A lencsének helyes beállításánál keletkezik
ezen lemezen a szekrényke lencsével ellátott oldala előtt levő tárgyaknak annál
fényerősebb, élesebb és hivebb képe, minél fényerősebb és hibátlanabb a lencse.
A kép fordított helyzetü, de ha a szekrénykébe egy a lencse tengelyéhez 45°-nyi
szög alatt hajló tükröt vagy visszaverő prizmát alkalmazunk (l. az ábrát) és a
homályosra csiszolt üveglemezt a szekrényke hátlapjáról annak felső lapjára
ab-be áthelyezzük, akkor az ab lapon felülről nézve a kép egyenes állásban, de
felcserélt jobb és bal oldallal lesz látható. Ezen berendezéssel, ha az utóbbi
körülmény nem esik latba, a kamara igen célszerüen utánrajzolásra használható.
Mulattatásra nagyobb kamarák készülnek; ezek kis épületek, elég nagyok, hogy
egynehány embert befogadhassanak; a lencseszerkezet az épület tetejére
vizszintes síkban forgathatólag van alkalmazva, a tükör vagy prizma a képet
lefelé, egy a kamara közepén levő fehér asztaltáblára vetíti. A lencseszerkezet
belülről eszközölhető forgatása által a tájnak különböző részei változatos
egymásutánban az asztaltáblán előtüntethetők. Tökéletesített alakban mai nap a
S. legfontosabb műszere a fotografusnak. L. Fotográfia. A S. egyik neme a
pantoszkópikus kamara vagy másként panoráma-készülék. Ez egy először Martens
német rézmetszőtől Párisban alkalmazott fotografikus kamara, amelyet felvétel
közben forgatni lehet, ugy hogy valamely táj egyes részei sorban a készülék
látómezejébe kerülnek, amiáltal lehetővé válik egy egész panorámát egy lemezre
felvenni. A kereskedésben lévő svájci tájképeket ábrázoló fotografikus
panorámaképek ily módon készülnek.
[ÁBRA] Sötét kamara.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|