Southampton

(ejtsd: szöthemptn), Hants angol grófság székhelye és fontos kikötőváros Anglia D-i partján, a S.-Harbour mellett, a Test és Itchen folyók torkolata által alkotott félszigeten, vasutak mellett, (1891) 65,325 lak., nagy kocsigyárakkal, hajó-, gép-, cukor- és sörgyártással, középkori erődítményeinek maradványaival, aminő a Bar Gate a High-Streetben, szt. Mihályról elnevezett régi templommal, a Domus Dei nevet viselő III. Henrik idejéből való kórházzal és egyéb régies épületekkel, szép városházzal, Harley Institution nevü természettudományi iskolával, botanikuskerttel, szép parkkal, amelyet Watt és Palmerston szobrai díszítenek, a Town-rakodóparton egy Albert-emlékkel, az angol földrajzi intézettel (Ordnance Survey and Map Office), szinházakkal és több jótékonysági intézettel. S. jelentősége azonban főképen tengeri kereskedelmében és tengeri személyforgalmában rejlik. Kikötője, amelyben a tenger áradása és apadása napjában négyszer érezhető, a legnagyobb hajóknak is biztonságot nyujt; újabban az Empressdockkal (300,000 font sterling) nagyobbították. A bevitel fő cikkei: gabona, hús, sajt, gyümölcsök, kávé, cukor, állatok és bőrök, gyapju és fa; a kivitelé: pamutiparcikkek, főképen ruhák, továbbá bőráruk, kalapok, vasáruk, rövidáruk és könyvek. A parti hajókat nem véve számba, 1893-ban 2,13 millió t. tartalmu hajó fordult meg benne. S. állomása a legtöbb angol postahajónak, továbbá a német és hollandi tengeren túl járó hajóknak. Közelében vannak Netley apátság romjai és a tengerész-kórház. S.-t 495 körül az angolszászok alapították; már a XII. sz.-ban ismeretes volt a borkereskedéséről. A XVI. sz.-ig a Franciaország ellen küldött hajóknak volt a kiinduló pontja. Az 1665-iki pestis azonban jelentőségének véget vetett és csak a XIX. sz.-ban 1840 után virágzott fel újra.

Forrás: Pallas Nagylexikon