Spektrálszínek
vagy monokromatikus, egyszerü vagy homogén szinek, ama
fénynemek, melyek fényszórás vagy fénytörés által tovább fel nem bonthatók. A
spektrum alkotó részei, melyek teljesen rezgési számuk vagy annak reciprok
értéke által, a hullámhosszaságuk által jellemezhetők. Számuk természetesen
végtelen nagy, a nyelvhasználat azonban a szivárványszinek nevén ismeretes
fénynemeket külön emeli ki. A legszélső, szemmel még látható vörös, illetve
ibolya spektrálszin hullámhosszusága 760, illetve 393 milliomod mm., vagy
rezgéseik számában kifejezve: 394,8, illetve 763,3 billió másodpercenkint. A S.
előállítására bármily fényforrásból maga a spektroszkóp szolgál; igen nagy
közelítéssel előállítható azonban egynéhány homogén szin egyes kémiai elemek
gőzének izzítása által is. Lásd Spektrálanalízis és Színek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|