Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Spektrofoto... ----

Magyar Magyar Német Német
Spektrofoto... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Spektrofotométer

(spektrálfotométer), a spektrum egyes részeinek fényintenzitását mérő eszköz. Mint a fotométereknél, általában a mérés elve vagy abban áll, hogy az adott spektrum részenkint egyenlővé tétetik egy összehasonlításul szolgáló fényforrás spektrumának megfelelő részeivel, vagy abban, hogy ismeretes törvény szerint gyengítjük az adott spektrális részt, mig szemünk számára éppen eltünni készül. A Vierordt-féle S. közönséges spektroszkópnak tekinthető, melynek rése ketté van osztva, ugy hogy az alsó és felső fele mikrométercsavarok segítségével egymástól függetlenül mérhetően nyitható. Ha a rés alsó és felső felébe az adott és a segédfényforrás fényét bocsátjuk, két egymás felett fekvő spektrumot nyerünk, melyek most egyes részeikben a rések kellő nyitásával egyenlőkké tehetők; az intenzitások ekkor visszásan aránylanak, mint a résnyilások. A mérés könnyítése céljából a távcső gyujtópontjában eltolható rés van, melynek segélyével a spektrum bármily szűk részlete a többi spektrum elfödésével kiemelhető. Krüss Gerhard ezen egyszerü S.-t sok tekintetben tökéletesítette.

Érzékenyebb műszereket nyerünk a polarizáció elvének felhasználásával. A Glan-féle S. egységes réssel bir, melyet keresztbe fektetett keskeny fémlemezke egy felső és alsó félre oszt. A kollimátorcsőben Wollaston-vagy Rochon-féle kettős törésü prizma van, mely minden félrésről két képet hoz létre, egy rendes s egy rendkivüli képet, melyek tudvalevőleg egymásra merőlegesen polározott fényből állanak. A kollimátorcső ugy állítható be, hogy a két félrésnek rendes és rendkivüli képe érintkezésbe lép. A rendes spektroszkóp berendezésén kivül bir a műszer még osztott körrel forgatható Nicol-prizmával is, melynek forgatása által a két spektrum részenkint egyenlővé tehető. Ha x jelenti a Nicol- és a Rochon-féle prizma fő metszetei közötti szögletet, melyet közvetlenül a forgási szöglet ad, akkor az összehasonlítandó spektrum egyes szines mezeinek intenzitása a segédfényforrás megfelelő szineinek tang2x-szereseivel egyenlő. Crova ezen műszert is tökéletesítette és Vogel oly berendezést adott neki, hogy távcsövön csillagászati megfigyelésekre is alkalmazható. Még valamivel érzékenyebb a Trannin-féle S., mely az előbbitől csak annyiban különbözik, hogy a Nicol- és Wollaston-féle prizma között még optikai tengelyével párhuzamosan csiszolt quarclemez is foglaltatik. Az összehasonlítandó két spektrum egymásba átfog és mindkettőt átszelik sötét interferencia-sávolyok. Ezek két spektrumnak egymásba átnyuló részében eltünnek, ha a Nicol-prizma forgatása által a két szines mezőt egyenlő intenzitásuvá tettük. Az intenzitások itt is a forgási szöglet tangensének négyzetével arányosak s a beállítás egyszersmind nagyon biztos, mivel a szem a fekete sávolyok eltünésének megitélésében nagyon érzékeny.

Kövesligethy az ógyallai csillagvizsgálón fotometriai célokra először a Pritchard által felhasznált neutrális üveg-éket alkalmazta tetszés szerinti spektroszkóppal kapcsolatban S.-ül. Az üveg-ék eltolódása által megállapítjuk ama ékvastagságot, mely mellett a spektrum illető szines mezejének fénybenyomása éppen eltünik. Ily módon számos álló csillag és bolygó spektrumának intenzitását meglepő pontossággal határozhatta meg. Ugyancsak az extinkció elvén alapuló, nagyon fényteljes és a legkisebb csillagokra is alkalmazható S.-t szerkesztett Kövesligethy a kiskartali csillagvizsgáló számára. ez közönséges spektroszkóp, melynek prizmája izlandi pátból készült s ennélfogva kettős törése alapján két egymásra merőlegesen polározott spektrumot ad. Az okulár előtt kis Nicol-prizma foglal helyet, mely osztott körével együtt mérhetően forgatható. Az okulárréssel kiválasztjuk a spektrumnak meghatározandó mezejét és addig forgatjuk a Nicolt, mig a fénybenyomás éppen megszünik. Az intenzitás ez esetben cosec2x-val arányos, ha x a Nicol forgási szögét jelenti. Ha az eszközök bármelyikével a bolygók spektrumában az egyes szinek intenzitását összehasonlítjuk a Nap spektrumának megfelelő szinével, nyerjük az illető bolygó fényvisszaverődési képességét szinenkint, mely fehér fényre vonatkoztatva az albedo nevét viseli és közvetlenül fotométerrel is meghatározható.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is