Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Speyer... ----

Magyar Magyar Német Német
Speyer... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Speyer

(Spira), Pfalz bajor kerület fővárosa, kat. püspök és prot. konzisztorium székhelye, a Rajna és Speyerbach összefolyásánál, vasutak mellett, (1895) 19,045 lak., pamutfonással, dohány-, és szivargyárral, gép-, cipő-, szalmapapiros-, sör-, téglagyártással, vas- és rézöntéssel, bortermeléssel, különböző iskolákkal, jótékonysági intézetekkel és régiséggyüjteménnyel. Épületei közül kiválik a szép parkkal körülfogott kat. dóm. Ennek építését II. Konrád császár 1030. kezdette meg és IV. Henrik uralma alatt 1061. fejezték be. A dóm a német császárok temetkező helyéül volt szánva; itt nyugosznak II. Konrád, III., IV. és V. Henrik, Sváb Fülöp, Habsburgi Rudolf, Nassaui Adolf, Osztrák Albert és több császárné. A dóm 1450. leégett, 1689. és későbben 1794. a franciák égették föl; ezután magtárul szolgált. Csak 1822. Miksa József bajor király közreműködése folytán adatott ismét vissza eredeti rendeltetésének és restauráltatott egészen. A templom bazilika-épület 1 keleti kereszthajóval, nyugati előcsarnokkal, két kupolával és 4 toronnyal, amelyek közül a nyugatiak 73 m. magasak.A templom 134, a kereszthajó 73 m. hosszu; a középhajó 15 m. széles és 33 m. hosszu; egész területe 4470 m2. Az előcsarnokba (császárcsarnok) három hatalmas portále vezet; benne láthatók az itt eltemetett császárok homokkőszobrai; a királykórus 12 lépcsővel magasabb, mint a középhajó és ennél egy pár lépcsővel magasabb a püspöki kórus, amelyben Habsburgi Rudolf emléke látható Schwanthalertől és Nassaui Adolfé Ohnmachttól. A dóm legkiválóbb díszei a Schrandolph-féle freskók (1845-53), amelyek I. Lajos bajor király és II. Miksa művészetszeretetének köszönhetik keletkezésüket. S., a rómaiak Noviomagus nemetuma, 348. már püspökség volt, ami későbben a pogány barbárok betörései következtében megszünt és csak 610. éledt új életre. Az első német császárok gyakran laktak benne. 1527-től 1689-ig, némi megszakításokkal, a német birodalmi kamara-törvényszéknek volt székhelye. Több ízben birodalmi gyülést is tartottak benne; ezek közül az 1529-iki volt a legfontosabb. 1689. Monclar francia generális feldúlta. 10 év mulva a város hamvaiból felépült ugyan, de régibb jólétét vissza nem szerezhette. A spanyol, osztrák örökösödési, a hétéves és a francia forradalmi háborukban is gyakran tettek a franciák benne kárt. 1801-14. Donnersberg francia départementhoz tartozott. V. ö. Weiss, Gesch. der Stadt S. (1876); Remling, Der Speyerer Dom (Mainz 1861).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is