Spodumen
(ásv., trifan), litium-aluminium-szilikát, gyakran egy kevés
Na-tartalommal. Őskori kőzetekben terem, néha szép nagy egyhajlásu oszlopos
kristályokban; szögméretei, kombinációi s hasadása a pirszénnek felelnek meg,
amiért litium-pirszénnek is mondható. Közönségesen szürkés zöld, zöldes-fehér
szinü, ritkábban szép sárga vagy szép zöld, mely utóbbi, különösen a sötétzöld,
jelentékeny pleokroizmust mutat. K. 6,5-7; Fs. 3,13-3,19. A lángban megolvad,
savak nem oldják. A teljesen átlátszó, sötét smaragdzöld szinü S.-nek hiddenit
(litium-smaragd) a neve, Hidden W. E. geologus fedezvén azt fel (1880) az
Egyesült-Államokban Észak-Karolinában (Alexander county, Stony Point).
Legrégebben, még e század eleje óta ismeretes a S. Svédországból Utö-szigeten,
ugyancsak régi termőhelye Tirol (Lisens és Sterzing környéke), Skócia (Peterhead),
Irland (Dublin vidéke, Killiney Bay), de mindezen helyeken legfőképen vaskos
leveles halmazokban. Szép kristályokban Észak-Amerikában Massachusetts
(Sterling, Hampshire sounty), Connecticut (Branchville) és Dacota (Black Hills)
államokban, mely utóbbi helyről az Etta-ónbányából óriási kristályok (az egyik
10 m. hosszu) kerültek. V. ö. Szabó J., A branchvillei S. az ő elváltozásaival
(Földt. Közl. 1887).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|